Rejtélyes dolog kezdődött a magyar erdőkben: mutatjuk, mi lehet az

Országszerte zeng az erdő

Augusztus végén, szeptember elején ismét elkezdődött a szarvasbőgés, amit hallgatva kellemes érzés fogja el az embert, hogy a természetet ilyenkor szinte közvetlen közel érezzük magunkhoz. A szarvasbőgés főszezonja a szeptember, de a nászidőszak már augusztus végén elkezdődhet, és eltarthat akár november végig is egyes területeken.

A bikák a február végén elhullajtott agancsukat erre az időszakra növesztik vissza teljesen, s ezzel küzdenek meg a nőstényekért. Egy-egy szarvasbika egy nap akár 30-40 nősténnyel is párosodhat.

Méltán nevezik az erdő orgonájának a szarvasbőgést, hiszen olyan hanghatások vannak ilyenkor az erdőben, ami által tényleg életre kel az erdő. Nem mellesleg ilyenkor lehet leginkább megfigyelni a hazai erdők legnagyobb vadfaját, a gímszarvasokat.

- mondta lapunknak Mészáros Péter.

A Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője elárulta, a szarvasbőgés nem más, mint a gímszarvasbikák párzási éneke, aminek több célja is van. Egyrészt a vetélytársak távoltartása, másik oldalról pedig a tehenek összeterelése, és a „hárem” egyben tartása.

A szakember hozzátette: a gímszarvasok bőgése elsősorban az ország déli részein, például Gemencen indul be hamarabb, már augusztus vége felé, míg a Pilisben egy kicsit később. Ez annyit jelent, hogy nagyjából szeptember 10-e környékén kezdődik a fő bőgési szezon. Mint mondta, a gímszarvas, alapvetően kerüli az embert, így a főváros közvetlen szomszédságában lévő erdőkben ritkán találkozni velük.

Leginkább napszálltakor és hajnalban aktívak a bőgési ideje alatt a gímbikák, de főszezonban, mint például most, akár az éjszaka közepén is megszólalhatnak.

- magyarázta.

Szeptembertől-októberig a gímszarvasé a terep, majd utána - októbertől novemberig - dámszarvas lép a helyébe, melyek párzási időszakát barcogásnak hívjuk.

Fontos, hogy a szarvasbőgés során nem szabad megzavarni a bikákat , hiszen azok a szaporulat fenntartása érdekében adják évről-évre lenyűgöző koncertjüket. Ha valaki mégis szeretné őket meghallgatni, manapság már több ilyen túrán is részt vehet.

A bikáknak elég jó a hallásuk, sokkal jobb, mint nekünk embereknek. Fel tudják mérni azt, hogy az éppen bőgő vetélytárssal érdemes-e küzdelembe bocsátkozni. Aki hivatásszerűen foglalkozik erdővel és vaddal, jó eséllyel meg tudja mondani, hogy mikor készül harcra egy gímbika, mikor tereli a szarvasteheneket, vagy éppen mikor tölti pihenőidejét.

- folytatta tovább.

Mészáros Péter szerint nem minden esetben kerül sor harcra, ha mégis, akkor bikák az agancsaikat használják fegyverként. Ez nem veszélytelen, nyilván egymásra sem. Különösen problémás, ha olyan egyeddel kerül sor a küzdelemre, amelynek az agancsa hibás, egy ágból áll - akár egy dárda - ugyanis akkor azzal bizony komoly sérüléseket tud okozni a másiknak.

Kevesen tudják, de szarvasbőgéskor is lehet szarvasra vadászni. Mivel ilyenkor lehet leginkább megfigyelni az állatokat, ebben a periódusban zajlik a szelekció is.

Mészáros Péter kiemelte: a gímszarvasnak nincsen természetes ellensége Magyarországon, köszönhetően annak, hogy az évszázadok alatt az ember miatt eltűnt hazánkból a medve és a farkas is, tehát a túlszaporodás megakadályozása is a mi kezünkben van. Ha nincs állományszabályozás, annak az erdők látják a kárát.

Fokozatosan gyarapszik a hazai állomány

Az Országos Vadgazdálkodási Adattár statisztikája alapján a gímszarvas állománya 2023. tavaszán 128 151 példány volt, ami 4,70%-kal volt több, mint a 2022. évi tavaszi (122 400 pld). A 2023/2024. vadászati évben 88 501 példány gímszarvas került terítékre, amely 9,07%-os növekedés az előző évhez képest (81 141 pld). A jelentett gímszarvas létszáma 2024. tavaszán 127 712 példány volt, 0,34%-kal kevesebb az előző évinél (128 151 pld).

A kilövések elmúlt évekbeni megemelése nem okozta az állomány érdemi vagy látható csökkenését, a magas hasznosítási arány (69,06%) pedig azt jelzi, hogy az állomány tényleges létszáma is sokkal nagyobb (akár 250–300 ezer) lehet a jelentésekben szereplőnél. A 2023/2024. vadászati évben 21 124 db szarvasagancsot bíráltak, melyek 32,1%-a volt érmes (6 776 db). Közülük 870 arany-, 2 454 ezüst- és 3 452 bronzérmes volt. A fiatal korosztály ebben a vadgazdálkodási évben is a teríték több mint felét tette ki (54,2%).

A dámszarvas jelentett állománya 2023. tavaszán 45 953 példány volt, amely a 2022. évi tavaszi állománynál (42 344 pld) 8,52%-kal több volt. A 2023/2024. vadászati évben 23 446 dám- szarvas került terítékre, ami 13,61%-kal több az előző évinél (20 638 pld). A jelentett létszám 2024. tavaszán 47 657 példány volt, amely 3,71%-os növekedést jelent (45 953 pld).

A teríték növelése és a magas hasznosítási arány (51,02%) sem okozta az állomány csökkenését, és a dámszarvasnál ugyancsak feltételezhető a jelentettnél nagyobb számú tényleges állomány. A 2023/2024. vadászati évben 5 616 db dámagancsot bíráltak, amelyekből 1 805 volt érmes (39,9%). Az érmesek közül 975 arany-, 643 ezüst- és 623 bronzérmes volt. A fiatal korosztály a teríték 32,1%-át tette ki.

Egyre több a vadbalesetek száma

A szarvasbőgés időszakában fokozott óvatosságra van szükség az utakon, érdemes tudni, hogy a Vadveszélyre figyelmeztető táblákat ott helyezik ki a közútkezelők, ahol a tapasztalatok szerint rendszeresen előfordulnak nagyvadak. Őzek, szarvasok, vaddisznók. Ugyanakkor maguk a táblák senkit nem védenek meg a vaddal való ütközéstől.

A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) a napokban közleményben hívta fel a vezetők figyelmét arra, hogy a vadak párzási időszaka miatt ismét magas a vadakkal ütközés veszélye.

Az állatok párzási időszaka miatt az elmúlt hetekben ismét megnőtt a vadbalesetekről szóló hírek száma

– figyelmeztetett a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége.

Mint írták, húsz év alatt csaknem megduplázódott a vadbalesetek száma. A Vadgazdálkodási Adattár legfrissebb elérhető statisztikái szerint 2022-ben több mint 7400 nagyvad pusztult el gépjárművel történt ütközésben Magyarországon, gyakorlatilag ugyanannyi, mint egy évvel korábban.

A járművek a nagyvadak közül a legtöbb esetben őzzel ütköznek, 2022-ben mintegy 5800 esetben, de jelentős számban, 1200 alkalommal szarvast, illetve 409 vaddisznót ütöttek el. Ugyanakkor kilencezer felett van azoknak a baleseteknek a száma, amit apróvadakkal regisztráltak.

A FBAMSZ emlékeztet arra, hogy a vadgazdálkodási törvény tavaly júliusi módosítása nyomán a vaddal történt ütközésért csaknem minden esetben az autó vezetője a felelős, és ha a vad elpusztult, akkor annak értékét is neki kell megtérítenie. A vadásztársaságok felelőssége elsősorban akkor állapítható meg, ha a vad vadászat, hajtás-űzés során bukkan fel az úttesten, illetve az úthoz túl közel (200 méteren belül) telepítettek etető-itatót a vadak számára.

A törvény hatályos változata kimondja azt is, hogy gyorsforgalmi utat úgy kell üzemeltetni, hogy arra vad ne jusson fel. Ebből következően gyorsforgalmi úton bekövetkező vadbalesetben jó eséllyel megállapítható a gyorsforgalmi út kezelőjének felelőssége

- hívta fel a figyelmet a szövetség.

Mészáros Péter azt javasolja, mikor az ember olyan úton halad, ami erdőterületen vezet keresztül akkor érdemes mindig fokozott figyelemmel kell vezetni.

Az erdőből mindig kiválthat valamilyen állat, jelen esetben szeptemberben a gímszarvasra van nagyobb esély. Július-augusztusban az őzeknek van a párzási időszaka, októberben a dámszarvasé, télen pedig következnek a vaddisznók. Tehát, mindig történik valami az erdőben.

- mondta, majd hozzátette, ha erdőterületre érünk, akkor lehetőség szerint csökkentsük a sebességet, használjuk a reflektort, és legyünk nagyon körültekintőek az út két oldalára.

Címlapkép: Getty Images