Így szabta át az igényeket a koronavírus: konditerem, okosotthon, erre bukik a legtöbb lakásvásárló

A járványhelyzet a gazdaság minden színterén változásokat hozott, nem volt másként az ingatlanpiaccal sem. Ingatlanok terén a kereslet megugrott, ráadásul ez leginkább a családi, iker- és sorházaknak köszönhető. Nem csoda, a járványhelyzet alatt egészen felértékelődött az, ha valakinek van legalább egy talpalatnyi udvara, kertje. Éppen ezért a szakembereket első körben arról kérdeztük, hogy miként változtak meg a fiatal párok vásárlói szokásai az elmúlt egy év alatt.

Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint, a fiatal párok keresési szokásai a koronavírus alatt jelentősen megváltoztak.

Azok a párok, akik már gyermeket nevelnek vagy terveznek, sokkal jobban keresik a kertes házakat (családi házakat, ikerházakat vagy sorházakat) mint korábban, ugyanis a koronavírus megjelenése előtt a keresők kétharmada társasházi lakást keresett, de 2020-21-ben már fele-fele lett az eladó házak és lakások iránt érkező érdeklődések aránya. Azok viszont, akik még nem terveznek gyermeket szintén más ingatlanokat keresnek, mint a koronavírus járvány előtt. Számukra a lokáció, a mindenhez való közelség és az, hogy a város ütőerén tudják tartani a kezüket különösen fontos volt a pandémia előtt

- magyarázza a szakértő, majd hozzátette, hogy emiatt az ingatlanok állapotában és méretében is hajlandóak voltak kompromisszumot kötni.

Mint mondja, előszeretettel keresték pl. a belvárosi garzonlakásokat. Az elmúlt egy évben azonban a nagyvárosok sem lüktetnek már olyan intenzíven, ezért a fiatal párok szívesebben költöznek zöldebb környezetbe, jó közlekedés mellett. Főleg, hogyha a rendelkezésükre álló pénzből nagyobb alapterületű ingatlanhoz is hozzá tudnak jutni.

Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője szerint, az ingatlanpiacon sok minden változik akár rövid idő alatt.

A pandémia miatt eltűnnek a turisták, ami a rövid távú lakás kiadást ellehetetleníti, azonban a vásárlási motivációkban az alapvető változáshoz kicsit több időre van szükség. A pandémia felértékelte a saját kertet, teraszt, a nagyobb szobaszámú, otthoni munkavégzést, tanulást (akár több személy számára) lehetővé tevő ingatlanokat. A vásárlást ennél összetettebb tényezők befolyásolják: saját erő, hitelképesség, életmód-igények, meglévő lakóhely, munkahely (megélhetési perspektíva). A fiatalabb generáció ingatlanvásárlását a szülői házból való elköltözés is motiválhatja, de ezt egy albérlettel is meg lehet oldani, a vásárlás hosszabb távú elköteleződést jelent, általában a párkapcsolat, a gyermekvállalás a legerősebb motiváció

- vázolta fel a változásokat a szakember.

Tapasztalataik szerint a lakást kereső fiatalok a nagyobb méretű teraszt, vagy kertet keresik, de fontos számukra a biztonságos, szélessávú net elérés, a kerékpártároló, e-roller, valamint a babakocsi biztonságos tárolásának igénye. Korábban olyat, hogy „dolgozó szoba/kuckó/sarok” nem kerestek, most a 4-5 m2-es kiszoba is megjelent igényként. Mindemellett gyakran keresik a kifejezetten nekik épített házakat, ahol hasonló életkorúakkal élhetnek együtt.

Mivel a kialakult teljesen új élethelyzet miatt számos új igény merült fel a vásárlókban, a keresési szempontok is megváltoztak. Erről is kérdeztük a szakembereket. Balogh László szerint, a fiatalabb és az idősebb generáció annyiban hasonlít egymásra, hogy két fő szempont alapján keresnek: az ingatlan ára és elhelyezkedése szerint.

A fiatalabbak számára viszont az ár a szigorúbb feltétel, tehát ők hajlandóak akár nagyobb kompromisszumra is az ingatlan többi jellemzője szempontjából. Ha például egy ingatlan nagyjából megfelelő helyen található, kielégíti a funkcionális alapköveteleményeket (pl. szobák száma) és a költségvetésbe is belefér, akkor sokkal inkább hajlandóak engedni az ingatlan elvárt állapotából

- magyarázta Balogh László.

Hasonlóan vélekedett Soóki-Tóth Gábor is, hiszen, mint mondta a fiatalabb generációnak kiemelten fontos az ingatlan elhelyezkedése.

Elsősorban az, hogy az otthonukat tömegközlekedéssel akár éjszaka a belvárosból, szórakozóhelyekről, közösségi helyszínekről is elérhessék. Ugyancsak fontos szempont az esetükben a megfizethetőség. Szempont még, hogy elfogadható, lakható állapotú legyen az ingatlan, ennél jobb állapotú drágább, a rosszabb pedig felújítást igényel

- emelte ki a szakember.

Azok, akik most kezdenek családalapításba, teljesen más életre kell berendezkedniük, mint egy egyetemistának. A különböző életszakaszban lévő személyeknek más-más méretű ingatlanra van szükségük. Ennek mentén arra is kíváncsiak voltunk, hogy mekkora ingatlanokat keresnek általában a lakásvásárlók.

Ahogy Balogh László mondja, ez tényleg attól függ, hogy ki milyen élethelyzetben van. Az a fiatal, aki most repül ki a családi fészekből sok esetben örül, ha önállóan meg tud állni a saját lábán és függetlenül attól, hogy bérleményről vagy saját tulajdonú ingatlanról beszélünk megfelel számukra az egyszobás garzon is, ami tipikusan maximum 30-40 négyzetmétert tesz ki. Mint mondja, ha valaki a párjával költözne össze vagy éppen egzisztenciálisan előrébb tart, akkor nappali és egy különálló hálószoba vagy hálófülke már egyértelmű igényként jelentkezik. Ezek az ingatlanok a 40-50 négyzetméteres kategóriába tartoznak. Azok a fiatalok, akik pedig gyermekkel költöznek tipikusan legalább nappali plusz két hálószobás ingatlant keresnek, ami tipikusan 50 négyzetméternél nagyobb alapterületet jelent.

Soóki-Tóth Gábor szerint az adatok azt mutatják, hogy a fiatalabb korosztály általában a másfél-két szobás lakásokat keresi: nappali + 1 háló a minimum igény, 42-45 m2-en + 6-10 m2 -es erkély/terasz. Akiknek nem gond a közlekedés és kertvárosi környezetet preferálja, ott nő a m2 igény is. Ebben az esetben általában 50 m2 körüli lakást keresnek, kertkapcsolattal.

Elsősorban a fiatal családosok azok, akik családi házat vásárolnak, de ezt a legtöbb esetben csak az agglomerációs településeken engedhetik meg maguknak

- tette hozzá.

Az elmúlt év statisztikái szerint egyre népszerűbben a családi házak, hiszen a jelenleg igényelhető otthonteremtési támogatások ehhez nagy segítséget nyújtanak. A szakértőket arról is kérdeztük, hogy milyen típusú házak iránt érdeklődnek idén a legtöbben.

Balogh László szerint, ha valaki házba költözne, ott a legfontosabb motivációt a saját kert megléte és a zöldebb környezet jelenti függetlenül attól, hogy családi házról, ikerházról vagy sorházról beszélünk. A fiatalok ugyanakkor beérik a néhány száznégyzetméteres kerttel is, és nem csak azért mert a több ezer négyzetméternyi kert értékéből sokszor egy másik ingatlan is kijönne, hanem azért is, mert számukra a kert inkább a pihenés és feltöltődés színtere.

A több ezer négyzetméteres kertekkel pedig már napi szintű tennivaló is adódik, amire ha nincs külön kertészünk - márpedig a fiataloknak tipikusan nincs -, akkor az a szabadidő jelentős részét le tudja kötni

- mondja Balogh László.

Soóki-Tóth Gábor viszont kicsit konkrétabban fogalmaz, mint mondja, elsősorban az egy-két szobás, jó állapotú, társasházi tégla és panellakások iránt mutatják a legnagyobb érdeklődést, illetve a fiatal családosok körében 2-3 szobás kertes házak a népszerűek elsősorban az agglomerációs településeken.

Természetesen egy lakásvásárlásnál nem mindegy, hogy hol helyezkedik el az ingatlan, de az is folyamatosan változik, mely városok lesznek épp a legnépszerűbbek letelepedés szempontjából. A Takarékbank adatai szerint a falusi csok tekintetében a dél-alföldi régió volt a legvonzóbb, amelyet az észak-alföldi követ. A közép-magyarországiból érkezik a legkevesebb igény. Átlagosan 4,5 millió forint támogatást igényeltek az ügyfelek.

Ennek mentén azt is megkérdeztük a szakemberektől, mely vidéki városok most a legnépszerűbbek, illetve mi a helyzet ezek vonzáskörzetével?

Ahogy Balogh László mondja, minden megyében a megyeszékhelyek és a megyei jogú városok a legnépszerűbbek, illetve azoknak a közvetlen környezetében (agglomerációjában) elhelyezkedő települések. Egyedüli kivételt a balatoni régió jelenti, mivel Veszprém és Somogy megyében a Balaton-parti települések számítanak a legnépszerűbbnek az ingatlanpiacon, nem pedig a megyeszékhelyek.

Soóki-Tóth Gábor szerint a nagyobb egyetemekkel rendelkező városok továbbra is népszerűek a fiatalok körében. Az ott tanuló diákok, amennyiben munkát is tálálnak, (és megkedvelték az adott környéket) ott maradnak az adott városban: pl Szegeden, Debrecenben, Pécsett. Bár itt is akad példa, hogy nagyvárosok közeli községeket választják, de ez leginkább az autóval rendelkező, fiatal családosok számára opció. Budapest esetében továbbra is népszerűek az agglomerációs kisvárosok, mint például Érd, Szigetszentmiklós, vagy Dunakeszi.

Az, hogy hol vásárolunk végül lakást, az aktuális áraktól is függ, hiszen nem mindegy, hogy egy megyeszékhelyen vagy annak vonzáskörzetében telepedünk le. Nyilván ez attól is függ, hogy vállaljuk-e az ingázást vagy sem. Éppen ezért azt is megkérdeztük, milyen árbéli különbség mutatkozik a népszerű városok és a közvetlen vonzáskörzetükben található ingatlanok értéke között.

Az adott nagyváros és agglomerációs övezetében található ingatlanok értéke között átlagosan 40-50 százalékos különbség tapasztalható, de vannak olyan települések, ahol szinte a nagyvároshoz hasonló árakon tudunk vásárolni az agglomerációban is. Ilyen például Győr vagy Pécs környéke (Győrújbarát vagy Kozármisleny)

- mondta Balogh László.

Az agglomerációba költözést jellemzően az motiválja, hogy egy átlagos használt nagyobb (2-3 szobás) jó helyen lévő városi lakás árából a nagyobb városok környéken található településeken már önálló telekkel rendelkező családi házat lehet vásárolni. Ha valaki új építésű lakást venne, pl. mert a CSOK-ot szeretné kihasználni, jellemzően egy nagyobb lakásszámú társasházi ingatlan helyett olyan lakóparki házat, házrészt tud vásárolni, amihez egy a számára éppen megfelelő, kis kert tartozik. Ez elsősorban a családosoknak vonzóbb lehetőség, ugyanakkor az első önálló otthont megvásárló egyedülállók, gyermektelenek számára fontosabb, hogy a városi környezetben maradjanak

- vázolta Soóki-Tóth Gábor.

Persze, ha már felmerült az ingázás kérdése, az is érdekelt minket, hogy mobilabbá váltak a mostani lakáskeresők. Illetve mekkora távot vállalnak be legtöbbször ingázás szempontjából.

Ezt erősíti Balogh László véleménye is, úgy véli, a távmunka és home-office elterjedésével a lakásvásárlók is messzebb hajlandók merészkedni, tehát az agglomerációs övezetek folyamatosan tágulnak.

Ez persze nem új folyamat, mivel a 2015-2019 közötti drágulás miatt egyre többen árazódtak ki a nagyvárosokból, ami azt jelenti, hogy álmaik otthonát csak az agglomerációs övezetekben tudták megvenni. Ráadásul a fenti hatások eredményeként a tópartok különösen nagy vonzerőt jelentettek: 1-2 éve például már a Velencei-tó környéke is a budapesti agglomerációs övezetébe tartozott, de most már sok olyan ember van, aki a Balaton északkeleti csücskéből "ingázik" a fővárosba, már amikor muszáj

- mondta a szakember.

Soóki-Tóth Gábor szerint nagyon változó, hogy mekkora távot vállalnak be. Függ attól, hogy rendelkezik-e autóval az illető és ennek hiányában milyen tömegközlekedési lehetőségek állnak rendelkezésre.

A pandémia nyomán várhatóan elterjed a rugalmasabb, kevésbé helyhez kötött munkavégzés az adminisztratív és tudásalapú munkakörökben. Ez megkönnyíti egy távolabbi hely választását is, mivel nem kell napi szinten ingázni

- tette hozzá.

Az ingázás bevállalása igazán nagy extrának számít, amit a lakásvásárlók bevállalnak álmaik otthonáért. Viszont ilyenkor jön az, hogy milyen ház és környezet miatt vállalják ezt. Éppen ezért adott volt a kérdés, hogy milyen igényekkel keresnek házat a fiatalok, milyen extra kívánságuk van az ingatlanokat illetően?

Ahogy Balogh László mondja, a legfőbb feltétel, hogy beleférjenek az előre eltervezett költségvetésbe, és az ingatlan megfeleljen annak a kategóriának, amire rábólintanak.

Tehát ha arra számítanak, hogy ingatlan jó állapotú és felújított, akkor ne essenek ki a csontvázak a szekrényből pár héttel a beköltözés után, aminek eredményeként például a komplett csatorna-, fűtés- vagy vezetékrendszert fel kell újítani. Ha valaki pedig felújítandó ingatlant vásárol, akkor csak azokra a felújítási munkálatokra legyen szükség, amiről a tulajdonos előzetesen tájékoztatta, és ne utána derüljön ki, hogy a felújítási költségvetés tízszeresét kell rákölteni a következő otthonra. Vagyis azt lehet mondani összefoglalóan, hogy a kiszámítható és megbízható otthonok a legnépszerűbbek

- mondta a szakember.

Soóki-Tóth Gábor szerint pedig nem jellemző az extra kívánság erre a korosztályra. Elsősorban az ár a legmeghatározóbb szempont az esetükben.

Viszont arra is kíváncsiak voltunk, hogy mennyire dobja meg egy lakás értékét, ha valamilyen extra felszereltséggel rendelkezik, illetve milyen extrákkal találkozhatnak a vásárlók általában. Balogh László úgy véli, a fiatalok körében nagyon népszerűek az okosotthon, és az egyéb technológiavezérelt megoldások. Ezek ugyanis nem csak az ingatlan fenntartási költségeit tudják hatékonyan csökkenteni, de a kényelmi, élvezeti funkcióját is felerősítik.

Soóki-Tóth Gábor szerint pedig, a fiatalok körében népszerűek az házon belüli szolgáltatások pl.: konditerem, kávézó. Ezek egyelőre kevés (jellemzően új, újszerű) házban érhető el. Meglétük azonban néhány százalékkal megdobja az ingatlan vételárárát. Amennyire extrának tekinthető, a modern műanyagablak, legkondicionáló, modern beépített konyha és fürdőszobai bútorok szintén hatással vannak az árra.

Igaz ez a napelem meglétére is, de ennek elterjedése még igencsak gyerekcipőben jár

- tette hozzá.

Címlapkép: Getty Images