Ezen besírsz: íme a 15 legviccesebb településnév; itt is megkérik a lakások árát

Közel 3200 kisebb-nagyobb település található Magyarországon, és ezek között bőven akad olyan elnevezésű, amelynek a lakói valószínűleg megéltek már egy-két kellemetlen szituációt, amikor arról kérdezték őket, honnan érkeztek. Ugyanakkor ezek a települések is népszerűek, az itt található lakóingatlanok ára pedig semmivel sem kevesebb a megyei átlagénál.

Így alakulnak az ingatlanárak vidéken

Az év végi visszaesést követően az ingatlanárak mérséklődésével és a jelentősebb, országos szinten 4-9% között alakuló alku lehetőségének felismerésével fokozatosan találnak vissza a vevők az ingatlanpiacra a Duna House keresletindexe alapján.

Az ingatlanpiaci aktivitás fokozódását követően kezdetét vette a várt erősödés a jelzáloghitel-piacon is, az elmúlt hónapban a cégcsoport nemzetközi pénzügyi márkájának a Credipass-nak a hazai adatai alapján 39,5 milliárd forintos volumen becsülhető, ami 19%-os növekedést mutat februárhoz képest. Negyedéves tekintetben az MNB tényadatai és a márciusi becslés alapján 113,4 milliárd forint értékű lakáscélú jelzáloghitel realizálódott, amely 67%-os elmaradást mutat 2022 első negyedévéhez képest. A szakértők az ingatlanpiac további erősödése miatt a pozitív irányú változás folytatását várják a következő hónapok hitelpiacán is. Nyugat-Magyarország kivételével az ország minden területén nőtt az átlagos hitelnagyság az előző negyedévhez viszonyítva. Budapesten újra 19 millió forint fölé emelkedett az összeg, míg vidéken 13-13,5 millió forint volt a felvett hitelösszegek átlagos értéke.

A vidéki átlag 429 ezer Ft/nm

A következő térkép a 2022-ben eladott lakóingatlanok átlagárát mutatja járásonként. 20 járás átlagára haladja meg a 700 ezres szintet, és további 23 az 500 ezer Ft/m2-t (sötétbarna színezés). A legdrágább 20 közé budapesti kerületeken kívül ismét a Balatonfüredi (924 ezer Ft/m2), a Fonyódi (869 ezer Ft/m2), a Siófoki (866 ezer Ft/m2), a Budakeszi (796 ezer Ft/m2) és a Dunakeszi (726 ezer Ft/m2) járás jutott be. Az 500 ezer feletti kategóriába további budapesti kerületek és Pest vármegyei járások mellett még a Gárdonyi, Debreceni, Székesfehérvári, Balatonalmádi, Győri, Soproni és Veszprémi járás került be.

És lássuk akkor a listát a szerintünk legviccesebb településekről:

1. Pornóapáti

A sokat ígérő nevű település az osztrák határ mellett, Vas vármegyében fekszik, a schengeni határok megnyílása óta burgenlandi településekkel is közvetlen járat köti össze. A nevet Porno formában 1221-ben említik először írásban, az utótagot az egykori apátság miatt kapta.

Szombathelytől 16 kilométerre, az osztrák határ közvetlen közelében fekszik. Neve valószínűleg a szláv Pernovo helynévből származik, eredete ismeretlen. Névutótagja egykori ciszterci apátságára utal. A község területén már a római korban villák lehettek. Ezt látszik igazolni a határában megtalált 4. századi latin feliratos római sírkő.

Számtalanszor cserélt földesurat, a trianoni békeszerződés után pedig Ausztriához csatolták, ám a lakói népszavazáson úgy döntöttek, Magyarországhoz szeretnének tartozni. A II. világháború után itt élt néhány évig Páger Antal színművész is. Pornóapáti napjainkban sem szűnt meg különlegesnek lenni: 2005-ben itt épült meg a Nyugat-Dunántúl első biomasszán alapuló bio-szolár falufűtőműve. Lakosainak a száma 416 fő.

2. Bugyi

Ha nem adnánk támpontokat ehhez a listához, hanem spontán kéne faluneveket írni, ez a Pest vármegyei nagyközség alighanem fölényesen nyerné. Pedig a szláv Bud keresztnévből ered, Bud és Bwgh formában szerepel a korábbi írásos emlékekben.

Budapesttől délkeletre helyezkedik el, a Pesti-síkságon. A szomszédos települések: észak felől Alsónémedi, északkelet felől Ócsa (Felsőbabád), kelet felől Dabas Sári városrésze, délkelet felől Dabas, dél felől Kunpeszér és Kunszentmiklós, délnyugat felől Apaj, nyugat felől Kiskunlacháza és Délegyháza, északnyugat felől pedig Dunavarsány és Taksony. lakosainak száma 5160 fő.

3. Terem

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délkeleti részén a Nyírségben fekvő település 647 fővel. Nyíregyháza 57 km, Nyírbátor 13 km, Nyírvasvári 3,5 km, Nyírkáta 10 km, Mátészalka 24 km, Nyírbogát 15,5 km, Nyíradony 34 km, Piricse 14 km, Nyírbéltek 22,5 km távolságra található.

4. Apácatorna

A Veszprém vármegyében található község neve a kezdetekben csupán Torna volt. 1908-tól nevezik Apácatornának. A Marcal folyó mellékágáról, a Tornáról, valamint a somlóvásárhelyi apácakolostor után kapta teljes elnevezését.

5. Nyalka

Nyalkának nevezzük azt, aki díszes öltözékben van, kihúzott háttal jár, hetyke, magabiztos és büszke. Emellett viszont egy Győr-Moson-Sopron vármegyében található községet is takar az elnevezés.

6. Hövej

Bár a név első (félre)olvasásra mást sejtet, egy teljesen ártatlan községet takar, mely a höveji csipke által vált ismerté. Ez a fajta csipke az 1962-es brüsszeli világkiállításon is kiválóan szerepelt.

7. Fancsal

A Cserehát keleti részén fekszik, Miskolctól mintegy 40 kilométerre északkeletre. Közúton a 3-as főúton érhető el a legegyszerűbben, amelyről Forrónál kell letérni északnyugat felé a 2625-ös útra. Ez az út végighalad a község központján, majd tovább folytatódik a 2624-es útig, Baktakékig, tehát Fancsal ily módon a Száraz-völgy felől is megközelíthető.

A legközelebbi települések: Baktakék 3 és Forró 5 kilométerre, a legközelebbi város, Encs mintegy 6 kilométerre található. Lakosainak a száma

8. Rum

A kisközség Vas megyében található. Neve egyáltalán nem áll összefüggésben az alkohollal, eredete ennél kevésbé vicces és izgalmas. Rum a német Ruhm személynév vagy a Rummy családnév után kapta a nevét. Ha erre járunk, semmiképpen ne hagyjuk ki itt a Széchenyi kastélyt! Lakossága 1234 fő.

9. Sáska

Község Veszprém megyében. A falu gyönyörű természeti környezetben fekszik a települést körülvevő erdők-mezők pihentető sétákra, kirándulásra adnak lehetőséget. A települést először 1385-ben említik, mint a Gyulaffy-család birtokát. Templomát IV. Béla szentelte fel 1250-ben. Lakosság: 280 fő

10. Sikátor

Sikátor egy kicsi falu Győr-Moson-Sopron megyében, Győrtől 35 km-re fekszik. A településről először a 14. században írtak, akkor Sykator néven, ami latinul szűk utcát, szőlők közötti „vakutat" jelent. Korábban a térségben virágzott a szőlőtermesztés és a mezőgazdaság, ma már szinte alig lakják a falut. Lakosság: 307 fő

11. Ondód

Mára Debrecen városrészévé vált az egykor önálló település. A régi Bellegelő, Ebes, Hegyes, Cuca és Macs határolja. Valószínűsíthető, hogy Ond vezér birtoka volt, bár nincs rá közvetlen bizonyíték. Debrecen környéki puszta volt hajdan, de már 1571-től kezdve a házak után kiosztott föld gyanánt szerepel, s így a legrégebben művelt terület. Nyugati csúcsa Cuca néven ismert. Utóbbit 1571-ben ház után való földnek osztották ki debreceni polgárok részére. A nevének Kishegyesre való módosítására felterjesztett javaslatot a Földrajzinév-bizottság 2001. március 28-ai 38. ülésén a 38/381. határozatban elutasította.

12. Heréd

Heréd Heves megye nyugati határánál, a Cserhátalján, a 2111-es és a 2133-as utak találkozásánál, Hatvantól északnyugatra 6 km távolságban fekszik. A legközelebbi vasútállomás a Hatvan-Salgótarjáni vonalon Lőrinciben található. A távolsági autóbusz-közlekedése jó, óránként autóbusz indul Hatvanba.

13. Szalonna

Szalonna egy 1163 fős község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi járásban. Miskolctól 50 kilométerre, Szendrőtől 7 km-re, míg Edelénytől 21 km-re északra a Rakaca-patak széles völgyében, a Szalonnai-hegység déli széle alatt (a Szár-hegy déli nyúlványánál), a Rakaca-víztározó és a Bódva közelében terül el.

14. Fáj

Fáj község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Encsi járásban, 426 fő lakik a településen. Miskolctól közúton 50 kilométerre északkeletre fekszik, a Cserehát északi részében, nem messze a szlovák határtól, a Fáji-patak völgyében. Nem tekinthető teljes mértékben zsáktelepülésnek, mert észak és dél felől is vezet út a településre, de a távolabbi vidékekről érkezők csak a Szalaszend és Fulókércs közötti 2626-os útból kiágazó 26 146-os úton juthatnak el ide. Az út még Litka községig vezet tovább, utóbbi már egyértelműen zsákfalu.

15. Csesznek

Község Veszprém megyében, a Zirci járásban. A települést a 13. századból ránk maradt források említik először, Cezneyc néven. Később Csesztnök, Cseszneg(h) néven is ismert. Magyarország helységeinek 1773-ban készült hivatalos összeírása Cseszneg néven említi, Pesty Frigyes 1864. évi kéziratos helynévgyűjteménye a községet Cseszneknek, a mellette lévő várromot Csesznegnek nevezi. A név, bármennyire is frivolnak tűnik, a szláv a királyi hivatalt viselő személy jelentésű čestnik köznévből származik. Lakosság: 547 fő

Címlapkép: Getty Images