Az elmúlt 10 évben az agrárszakmák népszerűsége csökkent, illetve a társadalmi megítélése sem szerencsés, ráadásul munkaerőhiánnyal is küzd az ágazat, ugyanakkor kiemelte, hogy minden országban szakemberhiány van, nem csak hazánkban.
Egyre több a biológiai megoldás és készítmény a növényvédő szerek piacán, most előtérbe kerültek az olyan hasznos élő szervezetek, mint a baktériumok.
A tavalyi év során a legnagyobb mértékben a gyomirtó szerekre volt igény, ezt követte sorrendben az egyéb szerek, a rovarölő szerek, a gombaölő szerek, a gyűjtőcsomagok, valamint a biológiai szerek forgalma.
Magyarországon is élnek ezek a gyönyörű vadállatok. A helyzet azonban nem egyszerű, hiszen a populáció egyre csökken, ráadásul a klímaváltozás ennek a fajnak is komoly gondot okoz.
jó hír azonban, hogy a hazai házisertés-állományban mindezidáig nem jutott be a vírus, és az ASP felszámolására irányuló mentesítési terv is jól halad. De mekkora problémát is jelent itthon a betegség? Mi várható a következő időszakban? Most kiderül.
A döntés értelmében a hatósági árak egészen június 30-ig velünk maradnak. Mivel is magyarázható az intézkedés hatályának újbóli kitolása? Milyen hatása lesz ennek a magyar élelmiszerárakra és a kiskereskedelemre?
Habár arról nincsenek rendelkezések, hogy konkrétan milyen csomagolóanyagba kerülhetnek az egyes élelmiszerek, azt garantálni kell, hogy nem veszélyezteti az emberi egészséget.
Az élelmiszerárak rakétaként lőttek ki Magyarországon, ami miatt egyre többen vásároltak olcsóbb, gyengébb, esetleg helyettesítő termékeket. Hogy látják a jövőt a szakemberek? Most kiderül.
Keresett termék ma hazánkban a szörp, mely ízeket szeretik és választják a legtöbben? Mennyire nyitottak a magyarok az újdonságokra? A kérdésekre Gyulai Évi, a Designer Szörp megálmodója válaszolt.
A szakemberek megvitatták, mi várható az európai zöld megállapodás, a Green Deal kapcsán, milyen lehetőségek rejlenek az új Közös Agrárpolitika agroökológiai programjában, valamint azt is, hogy milyen innovációk várhatók a műtrágyák- és az inputanyagok terén.
Az elmúlt évben tapasztalt rendkívüli aszály komoly változásokat hozott a magyar szántóföldi növénytermesztésben, ugyanis jócskán átalakította a vetésszerkezetet.
Nyomtatott marhahús, algák, rovarok - ezek a mai modern világban, modern étkezésben mind-mind szerepet kaphatnak. Bármennyire is furcsának tűnik, egyáltalán nem állunk messze például az ételnyomtatástól.
Kétségbevonhatatlan tény, hogy a magyarok már nem úgy vásárolnak élelmiszereket, mint néhány évvel korábban. A változásokról, azok hátteréről nyilatkozott a hazai szakember.
Legyen szó állattartásról, élelmiszeriparról, növénytermesztésről, nagy a bizonytalanság. A takarmányiparról nem is beszélve. A kialakult helyzet ugyanis keveréktakarmány-gyártást érinti talán a leginkább.
Jó tudni, hogy az árakat döntően az alapanyagárak, a logisztikai költségek, valamint az energiaárak változása mozgatja, így, ha ezek emelkednek, akkor a növényvédők is.
Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) és az Agrárszektor által megkérdezett méhészek határozottan üdvözölték a kormány lépését, folytatásként pedig egy közös, összeurópai fellépést sürgettek.
Magyarországon a felmérések szerint a vizsgált időszakban mintegy félmillió gazdaság szűnt meg, ez jellemzően a legkisebb méretű ilyen vállalkozásokat érintette.
Szinte nincs olyan kert, amelyikbe ne lenne fokhagyma ültetve, a legtöbben azonban bele sem gondolnak, melyik zöldség mellé kerül. Ezek a zöldségek soha ne kerüljenek a fokhagyma mellé a veteményesben.
Az agráriumban a műholdak által készített felvételekhez hasonlóan a drónos monitoring is megvalósítható szolgáltatásként - hangzott el a Portfolio Agrárium 2023 konferencián.
Erre senki nem számított, de furcsa fordulat jöhet a piacon: lehet, hogy idén lesz az első olyan év, amikor az állattenyésztők tartják majd el a növénytermesztőket.
Budapest 2℃ (eső)