Budapest 2℃ (eső)
Csapás a magyar méhészeken: van, akinek ez az év lesz az utolsó
Az idei pusztító aszály is negatívan hatott a termelésere, de továbbra is az extrém alacsony felvásárlási árak jelentik a legnagyobb kihívást az ágazatban.
Az idei pusztító aszály is negatívan hatott a termelésere, de továbbra is az extrém alacsony felvásárlási árak jelentik a legnagyobb kihívást az ágazatban.
A kötelező, pontos százalékot tartalmazó származásjelölés hatékonyan segítheti a bizonytalan eredetű, kétes minőségű, az unión kívülről érkező mézek elleni fellépést.
Jelenleg soha nem látott krízishelyzetben van a mézpiac, az ágazat uniós szereplői jó ideje megoldásra várnak. A súlyos piaci zavarok a magyar méhészeket is megviselik.
Minden mézfajta rengeteg természetes és rendkívül értékes anyagot tartalmaz, így hozzájárulva az egészséges immunrendszer fenntartásához. Most a méhpempőt és számos jótékony hatását mutatjuk be.
A pályázat mostani nyerteseivel már mintegy 3300 kérelmet támogatnak csaknem 4,5 milliárd forinttal és folyamatosan zajlik a még hátralévő kérelmek feldolgozása.
Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) és az Agrárszektor által megkérdezett méhészek határozottan üdvözölték a kormány lépését, folytatásként pedig egy közös, összeurópai fellépést sürgettek.
Jelentősen visszaesett a hazai termelői méz forgalma tavaly, ami nemcsak a méhészeket hozza nehéz helyzetbe, de hosszabb távon a beporzást is kérdésessé teszi az agráriumban.
Ha kétes eredetű és minőségű termékek kiszorítják az európai mézet a piacokról, akkor azzal veszít a biodiverzitás, veszítenek a fogyasztók, és megfelelő jövedelem hiányában a méhcsaládokat fenntartó méhészek is befejezik tevékenységüket.
Egyre több méhész jelezte, hogy az előállítási költségek emelkedése mellett a felvásárlási árban tapasztalható visszaesés és a kereslet hiánya milyen nehéz helyzetbe hozta őket.
A méhészek sincsenek könnyű helyzetben, a forróság rájuk és a méhekre egyaránt kihat. Emellett a kialakult rezsihelyzet is befolyásolhatja a piacot, hiszen az emberek a „hasuktól” vesznek el inkább, és nem az otthonukból.
Nem sok jót várnak az idei évtől a magyar méhészek: a korán berobbanó tavasz olyan körülményeket teremtett, amit még a szakma igazi veteránjai se láttak.
Mivel a termelési ár feléért veszik át a mézet, a méhészek kétharmada feladhatja, ráadásul az ágazat leépülésével a beporzók száma is drasztikusan csökken. Mi lehet a megoldás?
A piacot ugyanis a minőségi, de drágább méz helyett elárasztja az Ázsiából érkező olcsó műméz. Erre megoldást a mézjelölés szabályozásának változása jelenthet.
A méhészek azonban úgy látják, az ágazatra jelenleg a legnagyobb fenyegetést az európai uniós piacokat elárasztó ukrán, kínai és török mézek és hamisítványok jelentik.
Továbbra sem tudják eladni mézkészletüket a hazai méhészetek, az Európai Unión kívülről érkező dömping miatt túlkínálat van a tagállamokban. Ráadásul hiába nőttek a költségeik, a telített piac miatt nem tudják érvényesíteni az inflációt az árakban.
2023 és 2027 között a méhészeti ágazat a hazai forrásokkal együtt mintegy 42,7 millió euró támogatásban részesül, továbbá a méhek után is igényelhető állatjóléti támogatás.
Az ukrán méhészek pörgetés után azonnal nyomott áron értékesítették a mézüket, és azok vették meg tőlük, ahová a magyar méhészek is szerették volna értékesíteni a termékeiket.
Talán meglepő, de az adventi időszak egyik legfontosabb alapanyaga, a méz, jóval olcsóbban szerezhető be a kézműves piacokon, mint a multiknál és az egyéb élelmiszerboltokban.
Magyarországon csaknem 1,2 millió méhcsalád és 20 ezer méhész él. Hazánk ökológiai viszonyai szinte mindenütt kedvezőek a méhészkedésre.
A méhek a fenntartható mezőgazdaság és élelmiszeripar kulcsszereplői, éppen ezért rendkívül fontos előrelépés, hogy az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) a méhészeti termékek ágazatban szakmaközi szervezet elismerést nyert el.