Csapás a magyar méhészeken: van, akinek ez az év lesz az utolsó

A méztermés országrészenként eléggé változó lett

– fogalmazott az Agrárszektornak Bezzeg László a Magyar Professzionális Méhészek Egyesületének elnöke. Hozzátette:

ahol ősszel kikelt a repce és az időjárási is kedvezett, ott még akár az is adhatott közepes termést de nagyon sok helyen az országban, főleg az Alföldön egyáltalán nem is vetettek. Ha vetettek is, több helyen ki sem kelt, vagy olyan silány minőségben kelt ki, hogy aztán kitárcsázták. Repcéről ezért nehezen, vagy szinte nem is tudtak termést betakarítani a méhészek.

Bezzeg László elmondta, hogy az akác esetében akinek megfelelő állapotban volt az állománya, jól tudott mézet pergetni és ami idén érdekes, vagyis nem általános dolog, hogy a hárspergetés is rendkívül jól sikerült. Ezzel csak annyi a probléma, hogy csak egy részét érinti a méhészeknek, mert például az Alföldről messze vannak a jó hárserdők így sokan oda nem vándorolnak.

A selyemfűméz termés az előző években sem volt számottevő, mert folyamatosan csökken a termőterülete, illetve a még fennmaradt állományokat az aszály sem kímélte. Napraforgó esetében elmondható, hogy összességében a méhészek közepes termést tudtak betakarítani. Ennek ellenére területenként, adottságonként és méhészetenként is nagyon változó ebben az esetben is a termésátlag. Van, akinek jobb és van, akinek pedig gyengébb lett az idei termése

– vélekedett a szakértő. Hozzátette:

Nagyon nehéz pontos felmérést készíteni, mert nincsenek rá megfelelő módszerek, tehát ezek általában mind csak becslések az ember saját területi, illetve ismeretségi köréből. Persze nekünk, egyesületi vezetőknek ebből a szempontból annyi előnyünk van, hogy több információ befut hozzánk.

Nehéz a helyzet a felvásárlás terén, de a méhek állapota is aggasztó. További fontos részleteket az Agrárszektor teljes cikkében, ide kattintva olvashatunk.

Címlapkép: Getty Images