Meglepő dolog derült ki a sertéshúsról: az egészséged múlik rajta

Vörös húsnak számít - többek között - a marha, a bárány, a sertés, az őz és a vad húsa, de nem tartozik közéjük a csirke, a kacsa, a liba és a vad szárnyasok sem. Évek óta attól hangos a média, hogy az elfogyasztott vörös hús mennyiségének csökkentése jótékony hatással van az egészségre, mivel egyes kutatások szerint a vörös húst fogyasztó emberek nagyobb valószínűséggel szenvednek szívbetegségekben, vastagbélrákban és más egészségügyi problémákban.

Egy új tanulmány szerint azonban a vörös és feldolgozott hús bevitelének korlátozásának nincsenek szignifikáns egészségügyi előnyei.

A kutatást a kanadai Dalhousie Egyetem és a McMaster egyetem kutatói vezették, akik ugyanazokat a bizonyítékokat tekintették át, mint amelyeket korábban más kutatók. A két kanadai egyetem által vezetett testület egy olyan szigorú szisztematikus felülvizsgálati módszertant alkalmazott, amely nem talált szignifikáns összefüggést az egészségügyi kockázatok és a vörös, valamint feldolgozott hús evése között.

Ez nem csupán egy újabb vörös és feldolgozott húsról szóló tanulmány, hanem kiváló minőségű, szisztematikus áttekintés sorozata, amely olyan ajánlásokat eredményez, amelyek véleményünk szerint sokkal átláthatóbbak, robusztusabbak és megbízhatóbbak

- mondta Bradley Johnston, a McMaster University egyetemi docense és a cikk szerzője, melyet az Annals of Internal Medicine kiadványban jelentettek meg. A tanulmány eredményei alapján, ha ezer ember heti három adag vörös vagy feldolgozott hússal kevesebbet fogyasztana, akkor életük végéig héttel kevesebb rákos halálozás lenne köztük, és 11 év alatt néggyel kevesebb szívbetegség miatti halálozás fordulna elő. Ha ezer ember 11 éven át csökkentené heti három adaggal a vörös húsok fogyasztását, akkor hattal kevesebbnél alakulna ki 2-es típusú diabétesz, ha ugyanezt tenné a feldolgozott húsokkal, akkor 12-vel lenne kevesebb 2-es típusú cukorbeteg.

A feltárt kockázatok nagyrészt megegyeznek a korábbi kutatások által kimutatott veszélyekkel, az új tanulmány készítői szerint a kockázatok nem olyan nagyok, a bizonyítékok pedig olyan gyengék, hogy nem lehetnek biztosak a kockázatok valódiságában.

Azt nem állítjuk, hogy nincs kockázat, csak azt, hogy a vörös hús fogyasztásának csökkentésével elérhető nagyok kis kockázatcsökkenést csak gyenge bizonyítékok támasztják alá

- mondta Bradley Johnston, a kutatók egyike. Nita Forouhi, a Cambridge-i Egyetem professzora szerint ha ezer emberből 12-vel kevesebben betegednének meg 2-es típusú cukorbajban, az a "népesség és az ország szintjén egyáltalán nem kevés".

A cikk sok táplálkozási szakértő felháborodását váltotta ki, akik arra hívták fel a figyelmet, hogy a tanulmány ellentmond a korábbi kutatási eredményeknek. A tiltakozók szerint a módszertan nem alkalmazható az étrendről szóló tanulmányokban. A cikk szerzői a vádakra azt reagálták, hogy a kutatás a bizonyítékok eddig legátfogóbb áttekintésén alapul.

A tanulmányt elutasítók szerint a kutatás nem változtatja meg az általános vélekedést és az Amerikai Szív Egyesület hivatalos álláspontját az egészséges táplálkozásról, miszerint az embereknek továbbra is korlátozniuk kell a vörös és feldolgozott húsok bevitelét. Az angol közegészségügyi intézet (Public Health England) már jelezte, hogy nem fogja megváltoztatni az ajánlását a húsfogyasztás csökkentéséről.

Ennyi húst esznek a magyarok

A KSH adatai szerint az egy főre jutó hús mennyisége 2016-ban 66 kilogramm volt, ami 2 kilogrammal (3,9 százalékkal) több mint egy évvel korábban. Ez a mennyiség naponta mintegy 200 gramm húsnak felelt meg.

Mint ahogyan az a KSH táblázatán is látszódik, a magyarok főként baromfihúst fogyasztanak, mely az összes hősmennyiség 45 százalékát teszi ki. Ennek aránya nem nagyon változott. Az egy főre jutó baromfihús azonban emelkedett 2010-hez viszonyítva 5 kilogrammal. A második legkedveltebb hús, a sertéshús csupán 1 százalékkal maradt alul a baromfihoz képest, ebből is nagyjából 30 kg-ot fogyasztanak a magyarok évente átlagosan.

Via Modern Farmer