Érik a csúcsgasztronómia halála: ha ez így megy tovább, kipusztul a szarvasgomba

A legtöbb szarvasgomba speciális hőmérséklet igénye miatt a mediterrán országokban nő, főként Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban, és Horvátországban. A szarvasgombát nagyon nehéz termeszteni, mai napig a készlet legnagyobb részét a vadonból gyűjtik össze.

A szarvasgomba árai rendkívül változatosak és ingadozók. Az ár nem csak a fajtától függ, - bár ez is meghatározó - hanem attól is, hogy mennyire kedvez az időjárás a gombáknak, azaz mekkora mennyiséget sikerül összegyűjteni belőlük. Kiemelkedő példa erre 2017, amikor a tél tovább tartott, a nyár pedig kevés csapadékkal indult, mivel ennek hatására igencsak megcsappant a szarvasgomba mennyisége, az ára pedig rettenetesen megnőtt, derült ki a Szarvasgomba-termesztők Országos Egyesületének tavalyi közleményéből.

Idén a legnagyobb termesztőktől (Franciaország, Spanyolország, és Olaszország) származó szarvasgombák kilónkénti ára a 2000 dollárt is elérte, ami körülbelül 566 000 forintnak felel meg. A szarvasgomba iparág már most több százmillió dollárt bevételt hoz, ha a termesztők tervei szerint nőne a tendencia, akkor az elkövetkezendő két évtizedben 8 billió dollár jönne be a szarvasgomba eladásokból, ám ezek a kedvező kilátások a legújabb kutatások szerint nem valósulhatnak meg, mivel a szarvasgomba-populáció egyre közelebb kerül a kihaláshoz.

A szarvasgombát évtizedek óta begyűjtik, ennek hatására folyamatosan csökken a mennyisége. Az a mennyiség, ami napjainkban normálisnak számít, évtizedekkel ezelőtt még szűkös termést jelentett, azonban nem csak ez a veszély fenyegeti a szarvasgomba túlélését.

Sok tanulmány készült arról, hogy milyen hatással van a klímaváltozás a szarvasgombák jövőjére nézve, a legújabb közülük igen gyászos képet mutat.

De miért vannak ekkora veszélyben a szarvasgombák? Nos, a válasz egyszerűen az, hogy a szarvasgomba nagyon kényes gombafaj. A szarvasgombák a föld alatt teremnek fák, vagy cserjék gyökereihez tapadva, szimbiózisban élve azokkal. Csak bizonyos hőmérsékleten és a nekik megfelelő csapadék mellet képesek túlélni, fejlődni és szaporodni. Elengedhetetlen nekik az enyhe, fagymentes tél, és a meleg, de semmiképp sem forró nyár. Csapadék szempontjából is eléggé kényesek: télen mindenképp a szárazság kedvez nekik, mivel ha túl sok víz éri őket, akkor megvizesedhetnek és bepenészedhetnek. Ezzel ellentétben nyáron sok csapadékra van szükségük, mert ez a fejlődési időszakuk, ráadásul sok fajtánál a víz látja el a spórák szállításának szerepét is.

A legújabb kutatást Dr. Paul Thomas végezte a Stirling Egyetem Természettudományi karán. A kutató 36 éven keresztül párhuzamosan figyelte a szarvasgomba termés adatait, az éghajlati és az időjárási változásokat.

A tanulmányból kiderül, hogy a nyári hőmérséklet körülbelül fél Celsius fokkal emelkedik minden 10 évben, ami már önmagában is veszélyt jelent a szarvasgombára nézve, de ez még nem minden. Nyáron az aszály egyre erősödik, és mivel ebben az időszakban a szarvasgombának sok vízre van szüksége a fejlődéshez, ezért az említett szárazság is előbb-utóbb a kihalásához vezethet. Az időjárási jelentések szerint a szarvasgombákkal szimbiózisban élő fák is veszélybe kerülhetnek, fák nélkül pedig gombák sincsenek. A kutató szerint az éghajlatváltozással új kártevők és parazitafertőzések fognak jelentkezni eddig ismeretlen formában, amik tovább nehezítik a szarvasgombák túlélését.

A kutatás végeredménye azt mutatja, hogy 2071 és 2100 között az európai szarvasgombák 78, vagy akár 100 százaléka ki fog halni.

Paul Thomas szerint lehetséges, hogy a klímaváltozás hatására csupán annyi történik, hogy Európa más területei válnak optimálissá a szarvasgombáknak, például több tanulmány említi ilyen szempontból Nagy Britanniát, de a szakember szerint ennek a valószínűsége igen csekély.