Ősi titkot őriznek ebben a magyar faluban: megszereztük a tökéletes kacsasült receptjét

Királyrév, így hívják azt a települést, ami Győrtől 50 kilométerre helyezkedik el, közepén átfolyik a „Fekete víz”, ami a helyiek szerint egyenesen a Fekete - tengerbe torkollik. Igaz, Szlovákia területén van, de színtiszta magyar falu. Úgyis mondhatnám, hogy, ha a helyi postára vagy élelmiszerboltba szlovák eladó kislány kerül, hamar felmond, ha csak szlovákul tud.

Szép ízes, magyar beszéd, aminek velejárója a hagyományőrzés is. Ez nem csupán a citerazenekarában nyilvánul meg, hanem a kacsafesztiváljában és kisboltjában is, ahol még kapható 85 százalékos vaj, és üvegekben kapható a friss kacsazsír minden áldott nap. Igen, kimondhatjuk, léteznek még mesebeli helyek.

Visszatérve a kacsához, itt és a környező településeken, azaz Mátyusföldön a kacsát meg kell tudni rendesen sütni! A bőre ne legyen fehér, nyúlós, rágós, gumis és szagos. Kiváló köretekkel kínálják nem csak a nagy, több fogásos ünnepi ebédeknél, hanem az év sok vasárnapján is.

Mi történik, ha nem sikerült? A lányt akár haza is küldik. Nem azért, mert hímsoviniszta felfogásban élnek, hanem mert a hagyományaik részévé vált a tökéletes kacsapecsenye. Így hát érdemes az anyukáknak maguk mellé állítani a fiatal lányokat, például búcsú környékén, és megmutatni minden fortélyát az elkészítésének, hogy ne ezen múljon a jó hírük.

Miért lett pont Királyrév a „kacsatermő” vidék?

Igaz, nem csak úgy terem, inkább tenyésztik és hizlalják a helyi TSZ-ben, ahol, amióta az eszemet tudom, kacsafarm van, és igen nagy becsben tartják az állatokat. Októberben és novemberben van a legnagyobb kacsavágás, amikor egy fesztivál és a búcsú is várakozik a sok kacsasültre.

Az ekkor szokásos menü: Kacsasült párolt káposztával és francia salátával

A kacsát először abálják, párolják, majd a bőrét a sütőben ropogósra sütik. A párolt káposzta általában lila, amiben őrölt köménymag, egy kis alma és fehérbor van. A francia saláta, nagymamám receptje, aminél tökéletesebb nincs és a forró kacsasült mellé hidegen tálalják.

Hány kacsakészítési mód létezik?

Valószínűleg megszámlálhatatlan, ha már csak az ügyes magyar háziasszonyokat nézzük is. Azonban begyűjtöttem néhányat, hogy szemezgessünk, és minél több fortélyt írjunk be a receptkönyvünkbe.

Egészben sült kacsa

Egy alföldi nénitől hallottam, ahogy előző este az egész kacsát sóval bedörzsöli, de nagyon vastagon. Fél kilogramm sóval beborít egy 3 kilós kacsát, másnap lesepri róla a felesleges sót, de nem mossa le. Ezután mély tepsibe, mellével lefele, majorannával enyhén megszórva, lefedve süti 2.5 órán át, 1 dl vízzel felöntve. Az utolsó fél órában a fóliát levéve pirítja.

Kacsamell roséra sütve

Egy budapesti étterem szakács mondta. A kacsát kizárólag szobahőmérsékleten kezeljük. A hűtőből kivéve, 2 órán át hagyom pihenni a konyhapulton. Ezután megtisztítom, a bőrét beirdalom. Hideg serpenyőbe teszem bőrrel lefelé, és szép lassan pirosra sütöm kb. 5-10 perc alatt. Megfordítom, és minden oldalát kicsit megsütöm. Előmelegített sütőben, 180 fokon 20 perc alatt szaftosra sütöm. Sütés után 10 percet pihentetem, csak ezután szeletelem és sózom, borsozom.

Narancsos kacsa

Szomszédlányok mesélték az utcából. A narancsos kacsa az apukájuk specialitása. Egy közepes méretű kacsához 3 nagy narancsot használnak, amit felkarikáznak, mézzel csurgatnak, sok egész, vagy tört borssal megszórnak, és ráültetik a félbevágott kacsa darabokat. Sózzák, és egy éjszakára hagyják állni. A sütőben 2 óra alatt megsütik, a levével pedig folyamatosan locsolják, hogy ropogós legyen a bőre.

Fokhagymás kacsa

Börcsi nagymama (Győr mellett). Csupán kacsacombokat vásárol, amibe kis réseket vág, és fél gerezd fokhagymákat szúr a húsba. A bőrét beirdalja, és a húst besózza. Tepsibe teszi a fokhagymás combokat, felönti 1 dl vízzel, és még egy kis rozmaringgal megszórja. A combok mellé egész fokhagymafejeket is tesz kettévágva, hogy szépen megsüljenek köretként.

A tökéletes kacsavacsora receptje

Hozzávalók (5-6 főre)

Pecsenye:

• 3 kg kacsa
• 2 ek só
• 1 ek majoranna
• 1.5 dl víz

Káposzta:

• 2 kg káposzta
• 1 db alma
• 1 ek kristálycukor
• fél k őrölt kömény
• 1 dl száraz bor
• 1 kis fej vöröshagyma
• 1 kk só
• 1 gerezd fokhagyma
• 2 db babérlevél

Franciasaláta:

• fél kg krumpli
• 300g vegyes zöldség (zöldborsó, sárgarépa, vajbab, kukorica)
• 4 ek majonéz
• 150ml tejföl
• 3 db csemegeuborka
• 1 kisebb fej vöröshagyma
• 1 ek kristálycukor
• 1 kk só
• 1 ek ecet

Elkészítés

Kacsa: A kacsát még előző este feldarabolom. Körbevágom a combjait, levágom a szárnyait és a melleket. Utóbbit a csontos résszel együtt, és 3 felé vágom. Így van rajta hús és szopogatnivaló rész is egyben, valamint nem szárad ki. A csontos nyaki, gerinc részt pedig szintén felszeletelem hasonló méretekre, ez valóban már csak a majszolós része lesz az ebéd végén.

A nagyobb méretű háj részeit levágom és kisebb darabokra, kb 3-4 cm, szeletelem, hogy könnyebben kisüljön a zsiradék belőle, de mégis maradjon valami kis töpörtyű. A bőrős részeket beirdalom, éles késsel, vékonyan, csak a bőrt. Egy kis tányérra kiöntöm az adott só mennyiséget (ne nyershúsos újakkal nyúljak a sótartóba, sótartóhoz), abból sózom be a kacsa minden részét, nagyon alaposan. Lefedem, és a hűtőben pihentetem reggelig.

Másnap egy nagy, vastag aljú fazékba teszem először a hájakat, aztán a húsokat, vizet öntök az aljára és maximum 1 ek olajat a kezdéshez. Megszórom majoránnával és indulhat a főzés. Közepes lángon (1-9: 5-ös)1.5 órán keresztül, lefedve párolom. Onnan tudom, hogy jó, hogy kezd a kacsa bőre vékonyabb és zsemleszínűvé válni, valamint a húsából egy villával csípek egy darabot, és megkóstolom, megfőtt e. Amikor teljesen puha, mehet a sütőbe.

A sütőt ekkorra már előmelegítettem 200 fokra és a kacsákat bőrükkel felfelé sorakoztatom egy tepsire, ráöntöm a zsiradékot is. A TRÜKK: hogy igazán ropogós legyen a bőre, minden részre egy evőkanálnyi tejet öntök. Beteszem a sütőbe és legalább 15 percig sütöm. Figyelem, amikor kellőképpen piros, középbarna, akkor veszem ki. A kacsa így lesz belül tökéletesen omlós, porhanyós, kívül pedig ropogós.

Káposzta: Ledinsztelek 1 fej, apróra kockázott hagymát, majd jöhet rá a kockázott, friss lila káposzta, a kockázott alma, 2 db babérlevél, kömény, só, 1 dl vizet. Fedő alatt 30 percig párolom, majd cukrozom, keverem és felöntöm a borral. Hagyom elpárologni belőle az alkoholt és 5-10 percig még forralom. A káposzta ne legyen kemény, de picit roppanjon még, mikor elkészült.

Franciasaláta: Először a forrázott hagymát készítem el, ami tulajdonképpen a kulcsa, nyitja és a legjobbja a salátának. E nélkül csak „egy francia saláta” marad a sok közül. A hagymát felkockázom és fél dl vízbe felteszem főni a cukorral és a sóval. Felforralom, forralástól még 2 percig főzöm és leveszem a tűzről. Beleöntöm az ecetet, elkeverem és hagyom teljesen kihűlni.

A krumplit és a zöldségeket puhára főzöm és szintén teljesen kihűtöm. Ilyenkor októberben, ez jóval egyszerűbb feladat. Miután minden alapanyag hideg, összeállítom a salátát. Egy nagy tálban kikeverem a majonézt, tejfölt, aprított csemege uborkát, beleöntöm a forrázott hagymát a levével együtt. Alaposan összekeverem és hagyom legalább 4-5 órát érni a hűtőben, de a legjobb egy éjszakán át.

Egy illegális kacsavacsora

Végül pedig egy kis kitekintés. Különböző országok, különböző ízesítéssel és elkészítéssel tálalják fel, szintén nagy előszeretettel, de a magyar kacsavariációk minden bizonnyal a legjobbak, főként a mi magyar gyomrunknak. Több konyha kacsáját próbáltam már ki, de az egyik legnagyobb élményem egy autentikus kínai lakásétteremben volt. Nem kellett elutaznom hozzá sem Kínába, de még csak Ázsiába sem, hanem Portugáliában volt szerencsém egy illegális kínai étteremben, különböző lakomákon részt venni. Arrafelé is igen népszerűek a helyek, mert kevés pénzért, helyi szakácsok, fejedelmi fogásokat tesznek elénk.

A vendégnek be kell jelentkeznie előre, és szó szerint berántják az ajtón, mikor megérkezett, nehogy adófizetés legyen a vége.

Tulajdonképpen bármi történhetne ettől kezdve, de végülis jól alakult. Az étlapon képek vannak csak, amiből kevés látszik, és csak tippelsz. Általában társaságok érkeznek, és egy fogást többen esznek, akkorák az adagok. Egy este alatt pedig legalább 7-10 fogást kirendelnek. Hozzávetőlegesen fejenként 7-8 eurót fizetünk a végén. Minden alkalommal különböző ételeket teszteltünk, egy azonban ugyanaz volt, a pekingi kacsa. Eszméletlenül omlós, szaftos és kívül ropogós volt. Az utolsó alkalommal azonban a vacsora után hosszú, nehéz, rókát kergető éjszakánk volt, utolért a félelmünk. De egy pillanatig sem bántuk meg, sőt. A magyar kacsák után, ez volt életünk legjobb kacsavacsorája. Mindent a gasztronómiáért!

Indiánok, rókák és kacsák

Nem tudom, hogy Zsófi az általa írt fejezet végén mire utalt pontosan, amikor azt írta: „rókát kergető éjszakánk volt”, de elképzelhető, hogy Bolyki János Indián nyár névre keresztelt vörösborára. Mindenesetre nekem ez a tétel jutott Zsófi félmondatáról eszembe, hiszen ha a palack címkéjére pillanatunk, akkor kvázi egy mesevilág elevenedik meg a szemünk előtt, egy az éjszakában jóllakottan menekülő rókával.

Talán ez a kis tréfálkozás belefér most ebbe a borajánlóba, már csak azért is, mert a weboldalából kiindulva meggyőződésem, hogy a cuvée készítője egyike a legviccesebb magyar borászoknak. Tréfálkozás, mert természetesen nem a címkéből indultam ki, amikor a kacsasült mellé kerestem bort, bár a rovat enfant terrible-jeként gondolkodva kézenfekvő, hogy a kacsa mellé róka jár.

A kacsa mellé valójában könnyű, viszonylag visszafogott tanninokkal rendelkező vörösbor dukál, ezért is örültem meg, amikor a Lidlben cirka 1700 forintos áron belebotlottam a Bolyki -féle 2017-es egri vörös cuvée-be, amely tulajdonképpen felér egy igazi indián nyári romantikával, hiszen a pincészetnél fellelhető összes kék fajta házasítása. Így aztán azon túl, hogy a kékfrankos, a blauburger és a pinot noir dominál benne, került még bele cabernet franc, merlot, zweigelt és portugieser is. A domináló fajták közül talán a blauburger lehet ismeretlenebb.

Ez a kékfrankos és a kékoportó (portugieser) keresztezése, és hogy teljes legyen a kép, Dr. Zweigelt keresztezte őket. Általában festőbornak használják házasításokban, ahogy itt is. Szüleiből kiindulva pedig nem kell komolyabb tanninokra számítani tőle, tehát kiegészülve a kékfrankos és pinot többséggel, jó eséllyel passzol a bor a kacsa mellé. Egyébként tartályban, ám spontán erjedt tételről van szó, ami aztán egy éven át 500 literes tölgyfahordóban érett. Így egy kifejezetten jó ivású bort kaptunk, 12,5-es alkohollal, üde, finom savakkal.

A hordós érlelés is mutatja, hogy nem egy ultrakönnyű vörösről beszélünk, hanem egy közepes testű borról, zamatos, fekete - piros bogyós gyümölcsös aromákkal, és kellő fűszerességgel. Nekem kiváltképp azoknál a falatoknál passzolt az ételhez, amikor a kacsa húsa mellett a sült, ragacsos, zsíros bőre is a számba került. Ilyenkor mondhatni teljes volt a harmónia, a róka nem énekeltette ki a számból a falatot.