Szerencsét hoz, sok országban mégis tiltott: ebben rejlik a mákos pogácsa titka

Amennyiben babonásak vagyunk, a lencse, a leveles tésztából készített kismalacok és a halpikkely mellett a mák is eszünkbe jut előbb vagy utóbb az újév közeledtével. Már csak azért is, mert elég univerzális alapanyagról van szó, legalábbis, ami a vélt vagy valós jótékony hatásait illeti. Én most tehát egy jó kis régi receptet ajánlok, amivel minden kívánságát megoldom a szilveszteri társaságnak: szerencsét hoz az aprószeme miatt, egészséget a jótékony hatása miatt, és némi jókedvet az állítólagos bódító hatása miatt. No de nézzük azért meg, hogy mi is igaz mindebből, és mi az, ami kevésbé!

Az ünnep eredete

Az év utolsó napja, amikor is búcsúztatjuk az óesztendőt, I.Szent Szilveszter pápáról kapta a nevét, akit 314-ben választottak meg a katolikus keresztény egyház fejének, és 335-ben hunyt el, éppen december 31-én. Az évzárás, újévkezdés ünnepe sokáig tolódott ide-oda – volt, amikor egybeesett a karácsonnyal - végül XII. Ince pápa döntött úgy, hogy 1691-től január 1-én köszöntjük hivatalosan az újévet.

Az emberek többsége az újban mindig egy lehetőséget lát, bizakodó, reményteli, és ezzel párhuzamosan szívesen tesz fogadalmakat is. Az ilyenkor összeadódó erők talán képesek segíteni néhány kiló leadásában, a dohányzás elhagyásában, vagy a szerelem megtalálásában. A nem teljesített fogadalmakból persze számtalan vicc született már, de előfordul olyan is, aki tényleg betartja a szavát, és a január másodikán megvett konditerem bérletét le is járja. Egy szó mint száz, az ünnepnek van egyfajta játékossága, amit szeretünk kihasználni, és a lehetőség is adott, hogy minden fáradságot és bánatot kitáncoljunk, és magunk mögött hagyjuk az év utolsó napjával. Lássunk is hozzá!

Keretbe: Szilveszter napján azért eszünk sertést, hogy kikaparja a szerencsénket, és apró szemű magvakat, hüvelyeseket, hogy sok pénzünk legyen.

Rengeteg jótékony hatása van a máknak

A szervezetnek szüksége van antioxidánsokra (pl. vitaminok, ásványok) és zsírsavakra is azért, hogy például a szív- és érrendszeri működésünk rendben legyen, hiszen ez az alfája és omegája a jó közérzetünknek. A mák pedig pont egy ilyen élelmiszer, rengeteg antioxidáns és zsírsav található benne egyszerre. Jobbára karácsony táján fogyasztjuk, pedig évközben is ajánlatos volna egy-egy kalács, mákos-megyes kevert vagy egy rétes beiktatása, amibe bőven tehetünk mákot. Nemcsak a koleszterin szintet tartja kordában, hanem magas a kalcium, valamint a folsav tartalma is, ami a gyermeket tervező, -váró nők, vagy a középkorú hölgyek fontos, nem utolsó sorban, természetes vitaminforrása.

A mák és az ópium

Sok-sok hiedelem és legenda övezi a mákfogyasztást, főként, ha kicsit visszautazunk az időben. Azt mondják, a gyerekeknek mákteát adtak, ha már nagyon elevenek voltak, és a betegeket is szívesen nyugtatták egy-egy főzettel. Tény, hogy az egyes mákfélék tartalmaznak kábító anyagokat, az igazság viszont az, hogy egy mákos gubától senki sem lesz kábult, de függő sem, így ételben a mák bátran fogyasztható. Ugyanakkor az éretlen terméséből kinyert lé alapja az évezredek óta ismert, korábban gyógyszerként, fájdalomcsillapítóként is használt ópiumnak, illetve mára már más drogoknak is, de mi most tekintsünk el ezektől, és maradjunk a legális, étkezési máknál, ami nem okoz semmiféle mellékhatást. Vagy mégis?

Ne féljetek, ez "csak" mák!

Korábbi receptemnél már említettem, hogy külföldön mekkora ováció fogadta a mákos pogácsát. Apukám zenész szakmájából adódóan sokat utazott a világban, és egyik alkalommal Franciaországba egy nagy adag mákos pogácsával érkeztek, a megszokott krumplis helyett. Mikor elővették a francia zenésztársaik előtt, és elmondták, hogy legalább félkiló mák van a tésztában, teljes meglepettség ült ki az arcokra. Az első kérdésük az volt, hogy hogyan hozták át a határon, a másik pedig, hogy azonnal meg akarják kóstolni. Nem minden országban árulhatják ennyire szabadon még az étkezési mákot sem, mert ópiumszármazékként tekintenek rá. Ettől függetlenül a zenészek jót lakomáztak belőle, és még vagányabb helyként tekintettek kicsi országunkra, ahol fényes nappal a mákos pogácsákat csak így sütögetik a kedves háziasszonyok. Bódultságot nem, de szerencsét hozott arra az estére, hiszen életreszóló barátságot adott a kis nassolni való.

Jó tudni: A mákos pogácsa se nem édes, se nem sós aprósütemény. Másnap vagy harmadnap adja ki igazán a jellegzetes ízét, ami kicsit selymes és egyben fűszeres is.

Dédimama mákos pogácsája

Hozzávalók

• 350 g finom búzaliszt
• 250g őrölt (cukrozatlan mák)
• 3 ek porcukor
• 2 kk só
• 1 narancs reszelt héja
• fél tk őrölt bors
• 42 g friss élesztő +1 kk cukor
• 1 db tojás + 1 tojás a lekenéshez
• 150-200 ml tej
• 1 mk sütőpor
• 125 g vaj 82% vagy sertés zsír

Elkészítés

Az élesztőt alaposan kikeverjük a kristálycukorral, majd hozzáöntünk a langyos tejből 1 decit. Felfuttatjuk meleg helyen, 10 perc alatt. Egy kelesztőtálba kimérjük a lisztet, mákot, sütőport, cukrot, sót, borsot és a narancshéjat, majd alaposan összekeverjük. Közepébe öntjük a felvert tojást, a felfutott tejes élesztőt, és annyi tejet, amennyitől szép gombóccá áll össze. Ezután keverjük hozzá a kockázott vajat, majd letakarva a konyhapulton kelesztjük 30 percig.

Én meghajtogattam háromszor a tésztát félóránként, hogy tartása legyen, de dédimamám nem hajtogatott. Mindkét esetben sikerül a pogácsa. Tippként, aki nem szeret élesztővel dolgozni, az bátran elkészítheti egy csomag sütőporral is a pogácsát az élesztő helyett.

Élesztősen a pogácsát 3x 30 percig kelesztjük, sütőporral azonnal süthető. Nyújtásnál ujjnyi vastagra sodorjuk, a tetejét nálunk csíkozni szokás. Én egy kisebb pogácsaszaggatóval vagy feles pohármérettel szoktam szaggatni. Sütőpapíros tepsire tesszük, és egy felvert tojással lekenjük őket. Előmelegített, 180 fokos sütőben 35 perc alatt pirosra sütjük.

Estére Estve

Akik jártasak a számmisztikában, azok bizonyára tudják, hogy milyen jelentősége van annak – ha van egyáltalán – hogy az előttünk álló év grafológiai alakjában, 2022-ben három 2-es számjegy is szerepel. Mi azonban nem feltétlenül azért gyűltünk most össze, hogy az újév lehetséges forgatókönyveit, sorskérdéseket vagy éppen ezoterikus jövendőléseket latolgassunk, sokkal inkább azért, hogy egy remek beszélgetős bort ajánljunk a családnak a mákos pogácsa mellé, mielőtt elkezdődik a szilveszteri buli. A szekszárdi Vida Borbirtok 2019-es kékfrankosa ugyanis valószínűleg nem véletlenül kapta a keresztségben az Estve nevet, hanem készítői utalni kívántak funkciójára. Ezt egyébként a palack hátán jelzik is: békés, beszélgetős, nyugalmas estékre.. Amikor van időnk kicsit belemélyedni egy-egy témába, felszínesen filozofálgatni az élet nagynak hitt dolgairól, vagy éppen számot vetni az utóbbi 365 napban véghez vittekről, illetve véghez nem vitt elmaradásainkról. A Hidaspetre dűlőről származó, gyümölcsös, vibrálóan játékos kékfrankos jó útitárs ehhez.

Ha valaki tudja, milyen bor kell a jó beszélgetésekhez, akkor az Vida Péter, a borbirtok alapítója, akit én azok között a magyar borászok között tartok számon, akik a legszebben tudnak beszélni a borról, a borkészítésről, a szőlő iránti tiszteletről, és egyáltalán az emögött az egész mögött lévő életfilozófiáról, hovatovább misztikumról.

A Lidl polcain remek ár-érték arányban kapható tétel klasszikus szekszárdi stílusú rubin kékfrankos, amelynek aromáiban leginkább a piros bogyós gyümölcsök - köztük is talán a meggy - dominálnak, de ott van benne egy kicsi borsosság és a hordó magával ragadó bölcsességének halvány ízjegyei is.

Közepes test, 13-as alkohol adnak tartást neki, de túl sok komplexitást azért ne keressünk benne, tényleg az esti beszélgetéseink, na és persze a mákos pogácsa kísérője ez a bor. De én ezt kívánom Olvasóinknak a következő évre, nyugodt, békés beszélgetős estéket. Nem kell, hogy az inga bármelyik irányba is kilengjen, nem kellenek a csúcsborok, és kerüljenek el a lőrék, csak maradjon minden középen 2022-ben.

Címlapkép, fotók: Szarka Zsófi, Wurmbrandt András