Kemény idők jönnek a boltokban: ezeket a húsokat engedhetik meg maguknak a magyarok

A szakember kifejtette azt is, hogy a fogyasztás nemcsak csökkent, hanem valamelyest át is alakult, ami szintén megnehezíti az élelmiszeripari cégek életét. A munkaerő-problémákkal kapcsolatban pedig kiemelte: nem biztos, hogy az emberek legnagyobb vágya, hogy hidegben, nedves környezetben álljanak egy gépsor mellett, az automatizáció lenne a megoldás. Az élelmiszeripar további problémáival kiemelten foglalkozunk az AgroFood konferencián, melyre még nem késő jelentkezni.

Mint ismert, tavaly sem volt könnyű éve az élelmiszeriparnak itthon. Hogyan birkózott meg a vállalat az állatbetegségekkel és a rossz gazdasági környezettel és milyen évet zártak 2023-ban?

Számos lépésre kényszerültünk már 2022-ben. Az áremelés mértéke meghaladta az 50%-ot, ami leginkább a forintgyengülésnek volt köszönhető, de más költségek, mint például az energiaárak, logisztika is jelentősen növekedtek. Az áremelés persze csak egy eszköz volt, de át kellett vizsgálni a vállalatunk működését minden szempontból. Ezek a lépések segítették azt, hogy 2023 már egy sikeres év lett a Kaiser Food életében. Év elején még egyszer szükséges volt egy árkorrekció, amit a 2023-as sertésár-növekedés előrejelzés tett indokolttá, és utólag jó döntésnek bizonyult, mert a profitabilitásunkat ezzel tudtuk biztosítani. Összességében volumen-visszaesés volt tapasztalható 2023-ban. A piaci átlag 10 százalék körüli volt 2022-höz képest. Volt egyfajta lefelé váltás az olcsóbb termékek, illetve a saját márkás termékek irányába, és ezt brand-szállítóként kezelni kellett.

2022-ben a forintgyengülés, 2023-ban a sertésárak változása volt egy nagy megoldandó feladat. Nehezen kezelhető, amikor egy félsertés ára év elején 1,2 euró, aztán felmegy 2,2 euróig. Ezek a piaci viszonyok a fogyasztói árakban is jelentkeztek, hiszen a gyártók kénytelenek ilyen esetben árat emelni. Tavaly a fogyasztás volt a legnagyobb probléma. Az árak felmentek, ezért a vevők kevésbé voltak aktívak, átgondolták a vásárlási szokásaikat. Nem vettek háromféle felvágottat, csak egyet, a drágább termékek helyett olcsóbbat választottak. Korábban például a felvágott kategória elég nagy visszaesésben volt, de 2022-23-ban ismét növekedni kezdett, hiszen ez egy olcsóbb árfekvésű kategória. Aki ebben erős volt, annak ez egy menekülő útvonalat jelentett.

Van olyan termékük, ahol jelentősen csökkent a volumen?

A Kaiser Food azért van egy kicsit kedvező helyzetben, mert három branddel is rendelkezünk: Kaiser, Csabai és Finomino. A Finomino egy árharcos kategória, a Kaiser és a Csabai felső-középkategóriás termékkörben van jelen, tehát, ha lefelé is váltottak a fogyasztók, még válthattak ránk. Éppen ezért mi a piaci átlag alatti volumencsökkenést szenvedtünk el. Az általánosságban elmondható, hogy a drágább szárazáruról inkább lefelé váltottak a fogyasztók, de ott van például a májas kategória, ami nekünk az egyik legfontosabb kategóriánk, és szerencsére nagyon sikeres volt a tavalyi évben is. 2024 elején a 2023-as csökkenési tendencia nem változott, húsvétkor volt egy kis fellendülés, de az április nem hozta az időszakra jellemző forgalomnövekedést. Egyelőre hiányzik az a fajta fogyasztási fellendülés, ami ilyenkor már lenni szokott. Kíváncsian várjuk, hova fog kifutni ez az év, de azt egyértelműen látni, hogy a fogyasztóerő hiányzik a piacon. 2023-ban „előremenekülésbe” kezdtünk, a Kaiser brand új dizájnt kapott, emellett jelentős kommunikációs kampányt folytattunk. Egy olyan világban, amikor a szűkösebb anyagi lehetőségek miatt a sajátmárkás termékek vásárlása egyre inkább előtérbe kerül, akkor azoknak a márkatulajdonosoknak, akik hosszú távú stratégiát folytatnak, a jelen helyzetben is költeniük kell brandjeikre.

Miben más legyártani egy olcsóbb terméket?

Vannak élelmiszerkönyvi szabályozások, ennek a gyártóknak meg kell felelnie. Ha csak a hústartalmat nézzük, nem mindegy, hogy egy virsli hústartalma 90% vagy 50%. Vannak bizonyos előírások, amik fölött lehet egy terméket virslinek vagy párizsinak nevezni, ez alatt fantázianevekkel ellátott termékeket állítanak elő a gyártók - ilyen például a rúd, pálcika stb.

Nyilván, mindenki örülne, ha csak az élelmiszerkönyv feletti kategóriát kellene értékesítenünk, de nagyon szűk az a vásárlói réteg, aki változatlanul meg tudja fizetni a magasabb minőségű termékeket vagy inkább tudatosabban vásárol, és ragaszkodik a minőségi termékekhez, de kevesebbet rak a kosarába belőlük. Nagyon örülnénk, ha újra fellendülne az igény a drágább, magas minőségű termékek iránt, de ez pénztárcafüggő, egyelőre nem látjuk a jeleit. A koronavírus-járvány óta mindig valami markáns tényező befolyásolja a piacot.

A Kaiser Food, mint gyártó van jelen a piacon, de nem vágnak. Honnan szerzik be az alapanyagokat?

Egy nemzetközi vállalatcsoport része vagyunk, az unió országaiból vásárolunk. Vannak magyar beszállítók is, de van német, dán, spanyol is. A Kaiser Foodnak van exportrészlege is, téliszalámit, illetve csabai kolbászokat exportáljuk Európába, Csehországba, Németországba, Svédországba. Jellemzően a magyar specialitásokat vásárolják, az olcsóbb termékek például nem is mennek külföldi országokba.

A fogyasztói szokások változása más országokban is megfigyelhető?

A korábban említett hatások minden környező országot érintettek. A trendek ugyanazok, a volumen-visszaesés ugyanúgy tapasztalható volt. Nem gondolom, hogy ez magyar sajátosság lenne, maximum a mértékek különbözhetnek. Például az északi szomszédunkban más jellegű terméket preferálnak, náluk a párizsi nem feltétlenül erős, de egy májas sem számottevő. Sokkal inkább a szalámi, virsli, sonka a kelendő.

Az élelmiszeripar sok kritikát kap, hogy nem versenyképes. Ezzel mennyire ért egyet? A cég mennyire tud beruházni, fejleszteni?

A cégünk próbál folyamatosan innoválni, Szolnokon és Békéscsabán is fejlesztettük az üzemet az utóbbi években. Indultak programok, pályázatok is erre vonatkozóan, kormányzati támogatás is volt rá. Nem mindegy, hogy egy gépen egyféle terméket gyártanak több 100 tonna mennyiségben, és azt európai-szinten értékesítik, vagy a mi kis magyar piacunkra kell gyártani. Ez természetesen nem ugyanazt a hatékonyságot biztosítja. A beruházások, fejlesztések nem túl gyors folyamatok. Például, egy szeletelőgép 8-10 hónap, mire megérkezik az üzembe a rendeléstől számítva, és annak előnyeit már csak a jövő évben tudjuk élvezni.

Mit várnak 2024-től? Van valamilyen nagyobb tervük az idei évre?

Ez az év sem lesz könnyű, azt már látjuk. A fogyasztás továbbra is alacsony, a munkaerőhiány továbbra is probléma, a forintárfolyam ingadozása sem segít. Nagy gond, hogy a sertésállomány folyamatosan csökken Európában, ezért nem várhatjuk, hogy drasztikusan csökkenjen a sertés ára. Ezek a külső tényezők biztosan nem fogják segíteni az évünket. Folytatjuk a korszerűsítést, továbbra is fókuszálunk a brandjeinkre, idén például a Csabai brand kap új dizájnt. Májusban megtörténik az átcsomagolás és tévékampány-támogatással mutatjuk be vásárlóinknak.

Mi lehet az oka a munkaerőhiánynak? Hogyan lehet ezt orvosolni?

Úgy gondolom, hogy ez nem húsipar függő, más iparágak is szenvednek ezzel a kérdéssel. A fiatalok teljesen más elképzeléssel vágnak neki az életüknek, nem egy gyárban három műszakban szeretnének dolgozni. Ha belegondolunk nem biztos, hogy az emberek legnagyobb vágya, hogy hidegben, nedves környezetben álljanak egy gépsor mellett. Lehet, hogy sokkal jobb az autóiparban egy high-tech technika mellett állni. Nem ez a legvonzóbb iparág. A megoldás az automatizáció lenne, viszont ez nagyon nagy beruházást jelent, így nem lehet 1-2 éven belül orvosolni.

Hogy mit hoz a jövő? Jó kérdés, de mi még nem nyúltunk a külföldi munkaerőhöz a magyar üzemeinkben. Amíg megoldható magyar munkaerővel, addig így szeretnénk biztosítani a működést. Az automatizáció lenne a megoldás hosszú távon, de ez óriási beruházást igényel.

Címlapkép: Getty Images