Budapest 3℃ (borult)Jobb évet zártak a gyümölcstermelők, mint tavaly, mégis hatalmas bajban van az ágazat
Vegyes évet zár a lassan végéhez közelítő idei gyümölcsszezon, hiába a tavalyihoz képest jóval csapadékosabb év, a 2022-es aszály nagyon rányomta a bélyegét a hazai termésre, és az ágazat egészét tekintve közepes, vagy annál gyengébb idény várható. Bár az almatermés jobb lett a tavalyinál, a kajszi és az őszibarack esetében a termés döntő többségét elvitték a tavaszi fagyok - írja az Agrárszektor. A lapnak a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke beszélt az ágazatot sújtó problémákról.
Bár a tavalyi év után jobb évben reménykedhettek a hazai gyümölcstermesztők, az időjárás és a 2022-es történelmi aszály hosszútávú következményei végül keresztülhúzták a számításaikat. Az idei almatermés ugyan jobb lett, mint a tavalyi, de még így is elmarad a gyümölcsfajta tényleges potenciáljától. Bár a meggytermésnél is jelentős a terméskiesés, az idei év legnagyobb vesztesei a kajszibarack és az őszibarack voltak, ennél a két gyümölcsnél ugyanis mintegy 70%-os terméskiesésről lehet beszélni - árulta el az Agrárszektor kérdésére Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke.
Milyen évet zárt a magyar gyümölcstermesztési ágazat 2023-ban? Mi mondható el az idei gyümölcstermésekről?
A 2023-as évben a közepesnél gyengébb idényt zárnak a magyar gazdák. Legjelentősebb gyümölcsfajaink közül az almánál a tavalyihoz képest lényegesen jobb, 280 ezer helyett 500 ezer tonna körüli termésre számítunk ugyan (még javában zajlik a betakarítás), de ez csak azért ilyen nagy arányú növekedés, mert a súlyosan aszályos 2022-es évben az utóbbi 10 év legkisebb termését szedtük le a fákról. Nem tekinthető az idei termés rossznak még akkor sem, ha már most a szüret vége felé közeledve úgy látszik, hogy kevesebb lesz a termés, mint amire számítottunk (450-500 ezer tonna). Meggynél az idén 15-20%-os visszaesést láttunk a tavalyihoz képest, a kajszitermés jelentős részét elvitte a fagy, és őszibaracknál is jelentős fagykárokat tapasztaltak a gazdák, a két barackfajnál mintegy 70%-os terméskiesés volt idén. A szilvánál szintén a tavalyi aszály volt a meghatározó: a fák kondícióját a tavalyi augusztusi esők mentették meg, hogy 2023-ban egyáltalán lehessen gyümölcsöt várni, így az idei, 40-50 ezer tonna közötti, közepesnél valamivel kisebb termés a körülményekhez képest nem is olyan tragikus.
Mire lehet még számítani a várható gyümölcstermések terén?
Almánál a több év átlagában közepesnek mondható termésből 400-430 ezer tonna ipari és 100-120 ezer tonna étkezési almára lehet számítani. A mennyiséggel igazából nem is lenne probléma, a gondot inkább az idei jégkárok és főleg a varasodás okozza, ami az ipari alma részarányát növeli. A fajták között kirívóan gyengén vagy jól teljesítő fajtát nem látunk, nagyobbrészt a fajták összehasonlításában is kiegyensúlyozottnak látszik a termés. A gyümölcsméretek - a közel optimális időjárás okán - szintén nagyon kedvezően alakulnak: az öntözetlen ültetvényekben is sok esetben már most olyan vagy nagyobb a gyümölcsök mérete, mint tavaly betakarításkor, jóllehet, tavaly az évszázados méretű aszály okán maradt apró az öntözetlen ültetvények gyümölcse.
Milyen állapotban vannak az ültetvények? Történt-e előrelépés az ültetvények korszerűsítése, vagy átlagéletkorának javítása kapcsán? Milyenek most a kilátások az ágazatban? Hogyan látják a helyzetüket az ágazat szereplői?
Magyarországon a gyümölcstermesztés zászlóshajója az alma: a 2023. évi adatok szerint 20 564 hektáron folyik almatermelés. A területi tendencia már az ezredforduló óta csökkenő: a szűk negyed évszázaddal ezelőtt meglévő mintegy 42 ezer hektár vagy a tíz évvel ezelőtt is művelt közel 30 ezer hektár almaültetvény zsugorodott a mai méreteire. A termés mennyiségére is a csökkenés jellemző hosszú távon: az ezredforduló körüli 1 millió tonnás terméspotenciálunk mára mindössze 600-650 ezer tonnára zuhant, de - az időjárási károk miatt - még ezt a potenciálunkat sem sikerült kihasználni az utóbbi években. Az ágazat állapotát és jövőbeli tendenciáit nézve valószínűsíthető, hogy a termőterület évi kb. ezer hektáros csökkenése a következő pár évben is folytatódhat vagy akár fel is gyorsulhat, ami egyúttal a terméspotenciált is csökkenti. Megjegyzendő az is, hogy jelenleg már mintegy 6 ezer hektár almaültetvény áll ökológiai (bio) művelés alatt, átállás alatti vagy átállt státuszban. Valószínűsíthető azonban, hogy az almatermő terület ezen 30%-a relatíve alacsony terméspotenciállal rendelkezik, tekintettel arra, hogy gyakorlati ismereteink alapján javarészt az idősebb vagy gyengébb kondíciójú ültetvények kerültek át az ÖKO programba.
A teljes interjút az Agrárszektor oldalán olvashatjátok.
Címlapkép: Getty Images
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
