Nagyon vigyázz: ezzel a 6 hozzávalóval teljesen kinyírhatod a komposztodat

Korábban mi is beszámoltunk a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal kutatásáról, ami szerint évente több mint 600 millió adag élelmiszert pazarolunk el a háztartásainkban Magyarországon. Ez a mennyiség több mint félmillió ember teljes körű éves élelmezését fedezné.

A veszteség pénzben kifejezett értéke több mint 170 milliárd forint, vagyis fejenként 18 000 forint.

A Nébih friss kutatása szerint egy átlagos magyar állampolgár évi 65 kg élelmiszerhulladékot „termel”. Ennek fele nem megelőzhető (csirkecsont, zöldség- és gyümölcshéj, tojáshéj stb.), a másik fele viszont egy kis odafigyeléssel elkerülhető lenne.

Az élelmiszerpazarlás elleni világnap alkalmából idén a Pénzcentrum online kutatást készített, hogy felmérje a lakosság tapasztalatait a koronavírus világjárvány és az élelmiszerhulladék keletkezésének összefüggésében.

Mint kiderült, a kutatásban részt vevők 40,7 százaléka kevesebbet pazarolt a járvány alatt, ami jó hír, a pozitívumot azonban árnyalja, hogy erre főként az anyagi körülmények romlása volt kényszerítő hatással, illetve az, hogy sokan változtattak a vásárlási szokásaikon.

A konyha mindennapos használata közben rengeteg hasznos hulladék keletkezik, amit ahelyett, hogy kidobunk, érdemes újrahasznosítani, például komposzt formájában. Azonban még ha a lelkesedés és a pozitív szándék meg is van, kezdőként számos olyan hibát elkövethetünk, amik romba dönthetik az erőfeszítéseinket. Szerencsére ezek egyike sem visszafordíthatatlan, sőt, könnyen orvosolható. Most összeszedtünk néhányat közülük a Real Simple cikke alapján, és azt is elmondjuk, mivel lehetne kiküszöbölni őket annak érdekében, hogy a komposzt még jobb minőségű és hasznos legyen.

1. Szervetlen anyagok komposztálása

Ha megpróbáljuk a nem organikus élelmiszer-maradékokat újrahasznosítani, vagy vegyszerekkel kezelt alapanyagokat teszünk a komposztba, az sajnos igen rosszul sülhet el, hiszen a komposzt így kemikáliákat fog tartalmazni, amik csak mérgezik a talajt. Lehet, hogy elsőre kihívásnak tűnik, de mindenképp törekedjünk arra, hogy csak vegyszermentes „hozzávalókat” használjunk.

2. Állati maradványok, tejtermékek, olaj

Az állati maradványok lényegében természetes anyagok, így logikusnak tűnhet, hogy jó komposzt-kiegészítők. Valójában viszont jóval hosszabb ideig tart a lebomlásuk, és az is tény, hogy a folyamat kellemetlen szagokkal jár, emellett legyeket, rágcsálókat és mindenféle nem kívánatos vendéget vonzhat. A tojáshéjjal ugyanakkor nincs gond: kalciumot tartalmaz, ami fontos szerepet játszik a gyökerek fejlődésében, így befolyásolja a termés minőségét is, valamint erősíti a növényi sejtfalat.

3. Kiegyensúlyozatlan arányok

Ha komposztot állítunk elő, tartsunk szem előtt egy nagyon fontos (és egyszerű) alapelvet: a barna és a zöld anyagok egyensúlyát. Általános szabály, hogy ez az arány kettő az egyhez legyen. A zöld anyagok közé tartoznak a még hidratált állapotban lévő szerves anyagok, például a fűnyesedék, ételmaradék, gyom. A barna anyag a szárított szerves anyagokat jelenti, például lehullott, száraz leveleket, papírzacskót, dióhéjat, tojáshéjat. Általában egyébként a zöld anyagból több áll rendelkezésre, mint barnából, de a jó komposztnak valójában több barnára van szüksége.

4. Férgek

Néhány komposztba – fajtától függően – férgeket is tehetünk, sőt, van, amibe egyenesen javasolt, erre azonban általában nincs szükség. Annak érdekében, hogy ne zavarjuk meg az ökoszisztéma általános működését, jobb, ha hagyjuk, hogy a komposztálás folyamatai természetes módon működjenek anélkül, hogy erőltetnénk a gyorsítást. Mindig azokat a szabályokat kövessük, amik az adott fajta komposztra vonatkoznak! Ha például beltéri komposztrendszerünk van, kifejezetten kerüljük a férgek alkalmazását.

5. Foglalkozzunk vele

A komposzt egy élő entitás, figyelmet igényel. Ahhoz, hogy megfelelő minőségű legyen, gondot kell rá fordítani (jó példa erre, hogy ha rendesen csináljuk, a komposztunknak nem lesz szaga). Törődjünk vele úgy, mint a kertünkkel tesszük. Ha azt észleljük, hogy a komposztnak kezd kellemetlen szaga lenni és nedves is, adjunk hozzá több barna anyagot, és forgassuk meg! Az pedig, ha nem indulnak el a megfelelő folyamatok, azt jelzi, hogy túlságosan száraz a keverékünk vagy nem tartalmaz elegendő nitrogént. Ha ezt tapasztaljuk, adjunk hozzá egy kis vizet és több zöld anyagot.

6. Száműzzük a szintetikus anyagokat

Elég egy kis figyelmetlenség ahhoz, hogy szintetikus anyagok keveredjenek a komposzt anyagába, és máris sok kárt okozunk. Nagyon fontos ezért odafigyelnünk arra, hogy a gyümölcs- és zöldséghéjakon, papírzacskókon ne legyenek címkék, kötözőanyagok, ragasztó, gumiszalagok, ezek ugyanis biológiailag nem lebonthatóak. A műanyag, a gumi és a fém semmiképp nem lehet része a komposztnak.

Címlapkép: Getty Images