- Íme a magyar megye, ahol vészesen fogy a lakosság: mégis, mi az oka?
- Íme a magyar megye, amit messzire elkerülnek a külföldi turisták: mégis, mi az oka?
- Szomorú statisztika: ennyire gyorsan fogy ennek a magyar megyének a népessége
- Hiába tarol Baranya megye ipara: így is rekordokat dönt a munkanélküliség
- Ki nem találod, melyik három település Bács-Kiskun megye motorja
Csongrád-Csanád megye az ország egyik éléstárának számít, átlag feletti mezőgazdasági potenciállal rendelkezik. Ez a jó minőségű termőföldjének és a kedvező éghajlatának köszönhető - utóbbit az alapozza meg, hogy a napsütéses órák száma országos viszonylatban igen magas. A megye az ország legalacsonyabb területe, teljes egészében síkság, ugyanakkor a folyók közelsége kiváló termőfölddé teszik a területet.
A megye nevezetességén, a szegedi fűszerpaprikán kívül a gabona-, zöldség- és gyümölcstermesztés is kiemelkedő jelentőségű.
Az ország vöröshagyma-, fokhagyma-, fűszerpaprika- és gyökérzöldségtermésének felét Makó és Szeged körzete adja.
Országszerte ismert a makói vöröshagyma és a szatymazi őszibarack. Szentesen fehér paprika termesztése és baromfifeldolgozás folyik, illetve Szegeden található az ország egyik leghíresebb húsüzeme, a Pick.
A mezőgazdaság szerepének fontosságát a KSH statisztikáin alapuló ábra is jól tükrözi, ami a bruttó hozzáadott érték megoszlását mutatja nemzetgazdasági ágcsoportok szerint. Ezen látszik, hogy a mezőgazdaságot illetően a megyei érték (8%) kétszerese az országosénak (4%). A szántók aránya is magasabb egyébként a megyében, mint az országos átlag: előbbi 55%, utóbbi 46%.
Ipar, építőipar tekintetében a megyei érték (26%) nem sokkal marad el az országostól (30%), míg a szolgáltatások százalékos aránya teljesen egyforma. Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy az ipari termelés értékét tekintve (ezermilliárd forintban számolva) a megyei mutató (0,8) nem tesz hozzá túl sokat az országoshoz (34,6). Ezekből a számokból is kiderül, hogy Csongrád-Csanádnak nem ez az ágazat a húzóereje.
Az iparnál maradva, arra is vannak adatok, hogyan oszlott meg a főbb területek kibocsátásból való részesedése. A következő ábrán láthatjuk, hogy az oroszlánrészt (49%) az élelmiszeripar teszi ki, de nagyobb részt foglal még el a gumi-, műanyag- és építőanyag-ipar is (26%). Az energiaipar részesedése mindössze 8%, az egyéb kategóriára eső rész pedig 17%.
A KSH 2020-as adatait tekintve az derül ki, hogy a tavalyi év első három negyedévében a telephelyi adatok alapján az ipar teljesítménye 1,9%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A megyei székhelyű építőipari szervezetek termelése 16, a beruházások volumene 14%-kal csökkent. A járvány tavaszi megfékezésére hozott intézkedések hatására az ipar kibocsátása áprilisban és májusban jelentősen visszaesett. A fokozatos újraindulással júniusban és júliusban a teljesítmény gyakorlatilag az egy évvel korábbi szinten alakult, augusztusban viszont már 1,5, szeptemberben pedig 1,0%-kal meghaladta azt.
Az építőipar termelésének értékét tekintve érdekes adalék, hogy a kibocsátás 72%-át adó épületépítések volumene 5,6, az egyéb építmények építéséé 34%-kal esett vissza az előző év azonos időszakához képest. Az országos tendenciához hasonlóan a megyei építőipari szervezetek megrendelései is csökkentek: a vállalkozások 2020 I‒III. negyedévében 67,6 milliárd forint értékű új szerződést kötöttek, volumenében 60%-kal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. A csökkenés mértéke a legnagyobb volt a megyék és a főváros körében.
A lakásépítések országosan 2016 óta tartó felfutásának részeként 2020 I–III. negyedévében a megyében 23%-kal (országosan 25%-kal) nőtt az épített lakások száma az előző év azonos időszakihoz képest.
Az átadott lakások száma csak a megyeszékhelyen emelkedett, a többi város és a községek lakásépítéseiben érdemi változás nem történt.
2019-es adatok szerint a tízezer lakosra jutó lakásépítések száma elmaradt az országostól: mígy a megyi érték 17,3 volt, addig az országos 21,6. Az országos tendenciával párhuzamosan egyébként a megyében is csökkent a jövőbeni lakásépítési kedv.
Érdekesség, hogy
a legkevesebb település országos szinten Csongrád-Csanád megyében található, összesen 60.
2020-as adatok alapján 398 ezer ember él itt, a legnépesebb városa egyértelműen Szeged, a megyeszékhely, ami Magyarország egyik legjelentősebb kulturális, közoktatási és tudományos központja.
2020 I–III. negyedévében összesen 2560 gyermek jött a világra, és 3859 fő hunyt el. Az élveszületések száma 2,0%-kal emelkedett, a halálozásoké pedig 5,9%-kal csökkent 2019 azonos időszakához képest.
A természetes fogyás 1299 fővel csökkentette a megye lakónépességét, ez a veszteség 18%-kal kisebb volt a 2019. I–III. negyedévinél. A természetes fogyás népességre vetített 4,3 ezrelékes megyei értéke kedvezőtlenebb volt az országos átlagnál (3,4 ezrelék).
Ezen az ábrán láthatjuk, hogy a népesség kor és nem szerinti megoszlása nagyjából követi az országos átlagot, sőt, a 20-29 éves korosztály esetében túl is szárnyalja a férfiak és a nők kategóriájában egyaránt. Ugyanez jellemző a 70-84 éves korosztályra is. 14 éves korig az országos átlag alattiak a megyei mutatók, ez még a 35-44 éves korosztályra is jellemző valamelyest.
A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 2019-es adatok szerint 69,3% volt, ez közelíti az országos átlagot (70,1%). A munkanélküliségi ráta is alacsonyabb: megyei szinten 2,3%, szemben az országos 3,4%-kal. A havi nettó átlagkereset 206 ezer forint volt, szemben az országos 245 ezerrel, az egy főre jutó GDP pedig 3,2 millió forint volt, némileg lemaradva az országos 4,4 milliótól. 2020 I–III. negyedévében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók adókedvezmény nélkül számított havi nettó átlagkeresete már 222 ezer forint volt. Közfoglalkoztatottak nélkül számolva a nettó átlagkereset 227 ezer forintra emelkedett.
Ha az ezer főre jutó egyéni vállalkozások számát nézzük, Csongrád-Csanád veri az országos átlagot: míg a megyei mutató 57, addig az országos 54 volt 2019 végén.
A Csongrád-Csanád Megyei Önkormányzat részéről nyáron azt nyilatkozta az alelnök, Csáki Béla, hogy
a turizmust tekintik a helyi gazdaság egyik húzóágazatának.
Ennek fényében megyei szinten különösen nagy érvágás lehetett, hogy a koronavírus-járvány első, tavaszi hulláma idején sok kereskedelmi szálláshely zárva tartott a korlátozó intézkedések miatt, és vendégforgalmukat nyáron is visszafogta az emberek csökkenő utazási hajlandósága, szeptembertől pedig a fertőzés ismét fokozódó terjedése és a külföldiek beutazására vonatkozó szigorítás. Ennek következtében 2020 I–III. negyedévében a szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőháztelepeken, közösségi szálláshelyeken a vendégek és az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 43, illetve 40%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
Nyáron fokozatosan visszatértek a vendégek, a szálláshelyeken a legforgalmasabb hónapnak számító augusztusban az eltöltött vendégéjszakák száma 18%-kal maradt el az előző évitől. Szeptemberben viszont ismét kedvezőtlen irányba változott a tendencia, 38%-kal csökkent az értéke az egy évvel korábbihoz képest.
Ahogy a KSH 2019-re vonatkozó ábráján látszik, a vendégéjszakák többségét, 75%-át belföldi vendégek töltötték a megyében, a külföldiek aránya 25%-os volt. Az országos számok ennél jóval kiegyenlítettebbek voltak: 49% volt a külföldiek és 51% a belföldiek aránya.
Címlapkép: Getty Images