Így hat a testedre, ha soha többé nem eszel húst: tényleg jobban jársz?

Korábban beszámoltunk egy izgalmas vitáról, ami Moldován András vállalkozó, a szókimondó sertésmogul és Bergovecz László, a Magyar Vegán Egyesület elnöke között zajlott a Brain Bar Reboot keretein belül. A beszélgetésben olyan kérdések kerültek terítékre, mint hogy valóban egészségesebb-e a vegán életmód, mint a mindenevő, illetve hogy tényleg az ipari állattartás okozza majd a Föld pusztulását?

Bergovecz László a vegán filozófiáról azt mondta: számára alapvetően az állatjólétről, az állatok nem kihasználásáról és lemészárlásáról szól ez az életmód, míg Moldován András azzal kezdte a beszélgetést, hogy az ő filozófiája a boldogság, szeretet egészség, szerinte "mindenki egyen úgy, ahogy neki jó".

A vitában volt szó többek között a húsipar terjeszkedéséről, arról, hogy hányan engedhetik meg egyáltalán maguknak, hogy vegánok legyenek, és arról is, gyilkosok-e a húsevők. Hogy mi lett végül a konklúzió, az kiderült a videóból - e téma kapcsán az Independent cikke alapján most azt gyűjtöttük össze, mi történik, ha teljesen kikerül az étrendedből a hús, illetve arra is hoztunk példákat, hogy mi szól a húsfogyasztás mellett. Saját belátása és ízlése, valamint az elhangzott érvek alapján ki-ki eldöntheti, melyik álláspontot képviseli.

1. Súlyvesztés

A washingtoni George Washington egyetem orvostudományi karán egy kutatás keretében próbálták pontosan meghatározni, mennyi súlyt veszíthet valaki, aki mindenevőből vegetáriánus lesz. A kutatásban korábbi tanulmányokat, tudományos eredményeket is alapul vettek. Végül azt találták, hogy azok a résztvevők, akik elhagyták étrendjükből a húsokat, átlagosan körülbelül 4 és fél kilót veszítettek a súlyukból, mindezt anélkül, hogy odafigyeltek volna a kalóriabevitelükre vagy többet edzettek volna. Hogy mi ennek az üzenete? Az erre épülő tanulmány vezető szerzője, Neal Barnard docens szerint az, hogy egy növényalapú étrend anélkül segít a fogyásban, hogy kalóriákat kellene számolgatni és/vagy változtatni az edzési rutinon.

2. Változás a bélbaktériumokban

Ismert mondás, hogy „az vagy, amit megeszel”. Nos, ugyanúgy kapcsolódik az emésztőrendszerünkhöz, mint bármelyik másik testrészünkhöz. Egy idevágó 2014-es tanulmány azt fejtegette, milyen különbségek vannak a mindenevők, a vegánok és a vegetáriánusok bélbaktériumai között. A legnagyobb eltérések a mindenevők és a vegánok csoportjai között voltak ebben a tekintetben, egy New York-i egyetemen pedig azt találták, hogy a vegánoknak több protektív jellegű bélbaktériuma van.

3. Potenciális tápanyaghiány

Egy kiegyensúlyozott vegetáriánus vagy vegán étrend elegendő tápanyagot biztosíthat megfelelő tervezés, odafigyelés mellett. Vasat, D-vitamint és B12-vitamint viszont nehezebb lehet így bevinni a szervezetünkbe a brit National Health Service szerint. A testünk igényli, hogy elegendő mennyiségű hüvelyest fogyasszunk, például babot, lencsét, de a diófélék, gyümölcsök, zöldségek, teljes kiőrlésű gabonafélék (vagy akár a vassal dúsított gabonafélék) is nagyon fontosak a megfelelő tápanyagbevitel szempontjából. A B12-vitamin megtalálható az élesztőt (vagy élesztőkivonatot) tartalmazó termékekben, reggelizőpelyhekben, szójatermékekben, a tojás, a magasabb zsírtartalmú vajak és bizonyos típusú tejek pedig jó D-vitamin források.

4. Csökken a rákos megbetegedésre való esély

A WHO rendszeresen foglalkozik jelentéseiben a húsokkal és a különféle feldolgozott hústermékekkel. Szerintük például a vörös húsoknak vannak lehetségesen rákot okozó tulajdonságai. Ha rendszeresen fogyasztunk feldolgozott hústermékeket, jócskán megnő a bélrák kialakulásának veszélye, állapították meg a szakértők. Az NHS szerint a magas vöröshús-bevitel, különösen a feldolgozott termékekre vonatkoztatva összefüggésbe hozható különféle ráktípusokkal, főként a bélrákkal.

5. …akárcsak a szív- és érrendszeri megbetegedéseké

Tudósok korábbi megállapításai szerint a vöröshús-fogyasztás kapcsolatba hozható a szív- és érrendszeri panaszokkal is. Ha ilyen ételt eszünk, kolin, lecitin és karnitin jut a szervezetbe, amik lebontása során a belekben található baktériumok trimetilamin-N-oxidot, vagyis TMAO-t termelnek. A vérben található TMAO rendellenesen magas szintje fokozza többek között a szívinfarktus kockázatát, ezt már több korábbi kutatási eredmény is alátámasztotta. Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet által támogatott legutóbbi vizsgálat pedig egyértelmű összefüggést állapított meg a vörös húsok rendszeres fogyasztása és a káros TMAO-szint emelkedése között.

A tudomány területén ugyanakkor mindenre és mindennek az ellenkezőjére is lehet találni releváns kutatási eredményeket, megállapításokat.

A sovány húsokról például régóta tudjuk, hogy remek fehérjeforrások: a tömegük 20-25 százalékának megfelelő proteintmennyiséget tartalmaznak, miután elkészítjük őket. Az állati fehérje egy úgynevezett teljes fehérje, vagyis mind a kilenc esszenciális aminosavat biztosítja. Számos vitamin és ásványi anyag is megtalálható bennük, mint például a B12, a niacin vagy a szelén. További előnye a fogyasztásuknak, hogy a bevitt állati fehérje révén erősödhetnek az izmok, a csontok (egy tanulmányban például az szerepelt, hogy a több állati fehérjét fogyasztó idősebb nők esetében 69% százalékkal csökkent a csípőtáji törések kockázata), ezen kívül segítik a vas szervezetben való felszívódását, írja a Healthline.

De itt van a kanadai Dalhousie Egyetem és a McMaster egyetem által vezetett kutatás is, ami szerint

a vörös- és feldolgozott húsfogyasztás csökkentésének nincsenek szignifikáns egészségügyi előnyei.

A tanulmány eredményei alapján, ha ezer ember heti három adag vörös vagy feldolgozott hússal kevesebbet fogyasztana, akkor életük végéig héttel kevesebb rákos halálozás lenne köztük, és 11 év alatt néggyel kevesebb szívbetegség miatti halálozás fordulna elő. Ha ezer ember 11 éven át csökkentené heti három adaggal a vörös húsok fogyasztását, akkor hattal kevesebbnél alakulna ki 2-es típusú diabétesz, ha ugyanezt tenné a feldolgozott húsokkal, akkor 12-vel lenne kevesebb 2-es típusú cukorbeteg.

A feltárt kockázatok nagyrészt megegyeznek a korábbi kutatások által kimutatott veszélyekkel, az új tanulmány készítői szerint a kockázatok nem olyan nagyok, a bizonyítékok pedig olyan gyengék, hogy nem lehetnek biztosak a kockázatok valódiságában.

Azt nem állítjuk, hogy nincs kockázat, csak azt, hogy a vörös hús fogyasztásának csökkentésével elérhető nagyok kis kockázatcsökkenést csak gyenge bizonyítékok támasztják alá

- mondta el Bradley Johnston, a kutatók egyike.

A vöröshús-fogyasztás bizonyos mértékig népszerűtlenné vált az elmúlt évtizedekben, mióta kapcsolatban hozták a szív- és érrendszeri betegségek növekvő kockázatával. Rengeteg étrendi ajánlás támogatta inkább a baromfifogyasztást mint egészségesebb alternatívát. Némileg árnyalja a képet a Kaliforniai Egyetem Gyermekkórházának Oaklandi Kutatóintézete vezetésével készült kutatás, aminek a konklúziója szerint mind a vörös, mind a fehér hús nagy mennyiségű fogyasztása magasabb koleszterinszintet eredményez, mint a hasonló mennyiségű növényi fehérje fogyasztása. Ez a hatás független volt attól, hogy az étrend tartalmazott-e nagy mennyiségben telített zsírokat vagy nem.

Amikor ezt a tanulmányt terveztük, azt vártuk, hogy a vörös hús jóval károsabb hatással lesz a koleszterinszintre, mint a fehér hús, és meglepődtünk, amikor nem ez derült ki. Hatásuk a koleszterinre azonos, ha a telített zsírszintek azonosak

- mondta el Ronald Krauss professzor, az American Journal of Clinical Nutrition című folyóiratban közzétett tanulmány egyik szerzője. A tanulmányozott húsok között nem volt feldolgozott hús - például virsli vagy császárszalonna -, legelőn tartott szarvasmarha húsa, sem pedig hal.

Címlapkép: Getty Images