Így hat a testedre, ha néha kihagyod a húst az étrendedből: tényleg jól jársz vele?

Nem új tudományos megfigyelés, hogy a hús, különösen a vörös és a feldolgozott fajták, így a kolbász és a szalonna gyakori fogyasztása összefügg számos betegség, például a bélrák kialakulásának fokozott kockázatával. Az Oxfordi Egyetem kutatói nemrég olyan, nem daganatos megbetegedésekkel összefüggésben vizsgálták a húsfogyasztást, amiket korábban nem vettek figyelembe.

A 475 ezer brit felnőtt bevonásával készült kutatás eredményeként azt találták, hogy azok a résztvevők, akik hetente három vagy több alkalommal ettek vörös és feldolgozott húsféléket, fokozottan ki voltak téve egyebek mellett szívbetegség, cukorbetegség vagy vastagbélpolip veszélyének. Emellett azt is megállapították, hogy a gyakori baromfihús-fogyasztás olyan betegségek kockázatát növeli, mint a reflux, illetve a vékonybél, vastagbél, epehólyag gyulladása.

Az egészségügyi okoktól eltekintve van még néhány érv amellett, hogy egy héten többször is beiktassunk húsmentes napokat, ezt gyűjtöttük össze az Independent cikke alapján.

1. Spórolhatunk

A hús, különösen a jó minőségű hús fogyasztásának bizony megvan az ára. A zöldségfélék közül főleg a hüvelyesek jobb ár-érték arányúak, emellett tápláló és tartalmas fogásokat lehet belőlük készíteni.

2. Kreativitásra ösztönöz a konyhában

Egy darab hús megsütéséhez, lássuk be, nem kell túl sok fantázia (a fűszerezéstől eltekintve), ha azonban padlizsánról, zellerről, gombáról van szó, jóval több a lehetőség, mind az elkészítés módját tekintve, mind pedig az ízekkel való kísérletezést. - annyi mindent megtehet, és sokkal több ízt alkalmazhat.

3. Gazdag felhozatal, különösen tavasszal

Csicsóka, karalábé, cikória, zeller, cékla, retek, pasztinák, medvehagyma: itt az idő kipróbálni és megszeretni ezeket a zöldségeket! Az interneten milliónyi recept érhető el a felhasználásukkal kapcsolatban, ne féljünk megismerni új ízeket.

4. Ökológiai szempontok

A hús mellőzésének vannak ökológiai előnyei is, már akkor is, ha csak a hét egy napján alkalmazzuk. A húsfogyasztás csökkentése könnyítheti az éghajlatváltozással kapcsolatos erőfeszítéseket, csökkentheti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, illetve az előállításhoz felhasznált erőforrások mennyiségét.

5. Lehetőséget ad a termelők támogatására

A helyi termékek vásárlása segíthet enyhíteni az élelmiszerek szállítása által okozott környezeti problémákat, ugyanakkor ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy a hazai termesztésű zöldség, gyümölcs mindenképp előnyösebb választás, ha szezonon kívül termesztik itthon. Emiatt jó arra is figyelni, minek van éppen szezonja - erről korábbi cikkünkben írtunk részletesebben, és összeállítottunk is egy táblázatot arról, hogy mikor milyen zöldséget, gyümölcsöt érdemes vásárolnunk.

Az érem másik oldala

A bőséges, gyakori zöldség- és gyümölcsfogyasztás pozitív táplálkozás-élettani hatása meggyőzően igazolt. A szakirodalomban elérhető adatok alapján a vegán étrendet követők fogyasztanak legtöbbet ezen élelmiszercsoportokból, ezzel általában elfogyasztják a táplálkozási ajánlásokban szereplő naponta legalább 5 adag/500 g zöldség- és gyümölcsmennyiséget. Az adatok ugyanakkor arra engednek következtetni, hogy a vegán és a vegetáriánus étrend mellett sem feltétlenül mindig teljesül az ajánlott zöldség- és gyümölcsfogyasztás az egyének szintjén - írja a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége.

A jelentős növényi eredetű élelmiszerfogyasztás együtt járhat néhány tápanyag, például C-vitamin, magnézium, B1- és B6-vitamin, valamint folsav nagyobb felvételével, illetve egyes, pozitív egészséghatású fitokemikália (pl. karotinfélék és polifenolok) számottevő mennyiségű bevitelével.

Nagyobb mennyiségű növényi eredetű élelmiszerfogyasztásuk miatt ugyanakkor a vegetáriánusok jobban ki lehetnek téve egyes, jellemzően az ezen élelmiszercsoportokhoz köthető étrendi kockázatoknak is.

Többek között a teljes értékű gabonafélékben, a csírákban és a korpatermékekben előforduló aflatoxinok, a hüvelyesekben megtalálható antinutritív anyagok, fitoösztrogének, illetve a különböző növényvédőszer-maradványok, a rovarirtó szerek (peszticidek) és egyéb anyagok, pl. dioxin, arzén, nitrit és nehézfémek potenciálisan kedvezőtlen egészséghatásúak, és ez különösen gyermekkorban lehet veszélyes.

Mi a helyzet az árakkal?

Sajnos Magyarországon nem áll meg a már jó ideje tartó élelmiszer-drágulás. Korábban beszámoltunk arról, hogy a takarmányárak emelkedése miatt elkerülhetetlen lesz a hús, a tej, a tojás, valamint a hús- és tejalapú feldolgozott élelmiszerek árnövekedése. A hússzövetség elnöke, Éder Tamás tájékoztatása alapján a gabonapiacon tavaly év vége óta tapasztalható drasztikus és folyamatos árnövekedés a teljes állattenyésztő ágazatot is érinti, tekintve, hogy egyes takarmánygabonák 30-50 százalékkal drágultak idén év elejére az egy évvel ezelőtti szintekhez képest.

Ez pedig valamennyi állati eredetű termék árát is befolyásolja.

Várhatóan érdemi áremelkedésről lehet szó a következő hónapokban, nem egy-két százalékról. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közlése szerint az önköltségek emelkedése mellett az afrikai sertéspestis és a baromfiinfluenza hatása is hozzájárulhat a fogyasztói árak fokozatos emelkedéséhez. A húskészítmények – sertés, baromfi, marha – és tejtermékek mellett a tojás árának emelkedésére is fel kell készülni, ami húsvét környékén, lássuk be, különösen nem a legjobb hír. Arról is beszámoltunk, hogy

legalább tíz százalékkal drágább a sonka, mint egy éve, és hasonló áremeléssel szembesül, aki sütni készül a közelgő ünnepre.

A tanulság tehát: ha változatosan és egészségesen szeretnénk étkezni, nem ússzuk meg, hogy egy kicsit mélyebben nyúljunk a pénztárcánkba, a szezonális és helyben termett alapanyagok használatával ugyanakkor csak jól járhatunk. Többször írtunk már a zöldségek, gyümölcsök költséghatékony és egyszerű felhasználásáról vagy akár termesztéséről, így a fermentálásról, a csíráztatásról, itt pedig azokat gyűjtöttük össze, amikhez gyakorlatilag nem kell más, mint egy bögre víz. Ezeket a módszereket mindenképp érdemes kipróbálni akkor is, ha nem vagyunk időmilliomosok.

Címlapkép: Getty Images