Ahol lakoma van, ott felesleg is lesz: ínyenc fogások is készülhetnek húsvéti maradékból

Végre eljött a várva várt húsvéti hosszú hétvége, amit minden magyar család kihasználhat egy kis közös időtöltésre, húsvéti programszervezésre és nem mellesleg a jellegzetes húsvéti hidegtálas fogások végigkóstolására. Mindamellett, hogy a húsvét egy rendkívül élvezetes időszak, arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy költséges is, hiszen a finom vendégváró fogások, különösen a sonka egészen borsos áron mennek ebben az időszakban – éppen azért célszerű arra törekednünk, hogy ha még túl is vásároltuk magunkat az ünnepre, minden maradékot használjunk fel, hogy semmi ne vesszen kárba!

Húsvéti ételszentelés: mi kerül a szentelőkosárba és miért?

Húsvéthoz olyan tipikus ételeket köthetünk, mint például a tojás, a kalács, vagy a sonka, amelyek minden évben kötelező elemei az ünnepi asztalnak – de mégis miért pont ezeket a fogásokat fogyasztjuk ilyenkor? Nos, az az igazság, hogy azért, mert ezek „templomjárta” ételek: húsvétvasárnaphoz köthető ugyanis az ételszentelés hagyománya, amit (kifejezetten a katolikus családok) mind a mai napig számos gyülekezetben megtartanak, majd a miséről hazatérve közösen elfogyasztják a szimbolikus jelentésű, megszentelt ételeket.

Húsvétvasárnap a délelőtti misére a hívők egy kosárral érkeznek – ezt nevezik szentelőkosárnak -, amiben bárányhús, sonka, tojás, kalács és bor van. Ezek nem véletlenül kerülnek bele a kosárba, ugyanis minden ételnek megvan a maga vallásos vonatkozása: a bárányhús Krisztus áldozatát jelképezi („Isten báránya”), a bor Krisztus vérére utal, a kalács pedig Krisztus utolsó vacsorájának a jelképe. Érdekesség, hogy az utolsó vacsorán elfogyasztott étel a pászka volt, ami egy zsidó eredetű, kovásztalan kenyér. A kalács a kenyér „gazdag” verziója, régen igazi ünnepi finomságként tartották számon, mikor véget értek a böjti megszorítások.

A többi ételhez hasonlóan a tojás is különleges jelentéssel bír, ugyanis a tojás az újjászületés jelképe – ha egészben főtt tojást viszünk, az mindemellett a családi összetartás szimbóluma is (egyébként bármilyen, tojásból készült étel szerepelhet a szentelőkosárban, sokan szenteltetik meg például a húsvéti sárgatúrót). A régi népi hagyományok szerint a tojást a családnak húsvétkor együtt kellett elfogyasztania, mégpedig azért, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kikkel ették ezeket a húsvéti ételeket, és hogy hazataláljanak.

A szentelőkosárban lévő bárány a böjt utáni első, frissen vágott állat húsa, ezzel szemben a sonka a farsangi, dőzsöléssel töltött időszak utolsó disznóvágásából félretett, nemes hús, ami a lassú füstölésnek köszönhetően hagyományosan éppen húsvétra készült el. A sonkához gyakran kínáltak tormát is, ami - amellett, hogy remekül illik a húshoz -, Jézus Krisztus keserűségét szimbolizálja.

Tipikus húsvéti fogások – te mit készítesz?

A húsvéti gasztronómia sajátossága, hogy habár visszatérő ünnepi menüsorról van szó, mégis lehet variálni a különféle tipikus húsvéti fogások elkészítési módjával, mindent az asztalra tehetünk „egy kicsit másképp” is. Azt javasoljuk, hogy azon túl, hogy megfőzzük a klasszikus füstölt sonkánkat, illetve tálalunk mellé egy kis főtt tojást, legyünk nyitottak az új ízekre: remek választás idén húsvétra a gagybátori ecetes húsvéti sonka és a sonkával, tojással, uborkával töltött aszpikfalatkák készítése, amik hozzák a hagyományos húsvéti ízeket, mégis feldobják az ünnepi menüsort.

Természetesen nem csak hidegtálakat tehetünk a húsvéti asztalra, ezen az ünnepen is megvan a maga helye a meleg főételeknek. A bárányhús tipikus húsvéti főfogás: elkészíthetjük pörköltként, raguként, vagy különféle sültek formájában – igazi ünnepi ínyencség például a báránygerinc. A gyerekek nagy kedvence, a csokitojást tojó húsvéti nyuszi is felkerülhet az asztalra, szaftos sült formájában, akár tojásos töltelékkel egybesütve, sőt, tökéletes desszert egy ilyen menühöz a húsvéti nyuszi kedvenc ételéből készült klasszikus desszert, a répatorta is.

Ha már a desszerteknél tartunk, mindenképpen meg kell említenünk, hogy a húsvét a házi sütemények egyik legnagyobb ünnepe: készíthetünk bármilyen aprósüteményt, piskótát, akár kakaósat, csokoládéval, tejszínes krémekkel körítve, emellett ilyenkor is előtérbe helyezhetjük a zserbót és számos más hagyományos diós süteményt. A húsvét remek alkalom egy egyszerű, de nagyszerű rétes összedobására, sőt, április közepén már javában benne vagyunk az eperszezonban, így rengeteg családi ünnepi összejövetel elengedhetetlen kelléke egy gyümölcsös sütemény is (mint például az epres tiramisu, vagy a joghurttorta).

Gondolkozzunk előre!

Amikor a húsvéti menüsort állítjuk össze, már mielőtt elkezdenénk a sütést-főzést, érdemes átgondolnunk, hogy melyik ételekből számíthatunk egy kis maradékra, és hogy hogyan tudjuk majd azt a későbbiekben újrahasznosítani. Ugyanez igaz a főzés során keletkezett olyan melléktermékekre, mint például a húsvéti sonka főzőleve, ami ízekben és fűszerekben rendkívül gazdag, így egy csodás alaplé formájában újra felhasználhatjuk. Attól függően, hogy mennyire sós a főzőlé, tegyünk el belőle néhány decilitert (vagy az összeset, hiszen a fagyasztóban eláll hónapokig), majd vegyük elő, amikor a későbbiekben alaplére van szükség (akár egy leveshez, rizottóhoz, vagy egy szósz hígítására).

Célszerű már a bevásárláskor előre terveznünk: mi az a mennyiség, ami biztosan elfogy az ünnep alatt, mennyivel lehet érdemes többet vásárolni, ha nagyobb vendégsereg látogatására számíthatunk? Ha kevés a sonkamaradék, egészen felesleges nagyobb volumenű főzést tervezni vele: a kisebb adagokat egyszerűen használjuk el egy gazdag reggelihez – adjuk például szendvicsekhez, vagy kockázzuk föl és keverjük bele egy „tuning” rántottába, esetleg egy könnyed saláta feltétjeként is hasznosíthatjuk.

A megmaradt főtt tojásokat sem kell magukban elfogyasztanunk, ha már meguntuk őket a húsvéti időszakban: készítsünk belőlük szaftos salátát majonézzel, virslivel, kukoricával, hagymával, főtt tésztával, vagy bármilyen tetszőleges zöldséggel kombinálva, vagy dolgozzuk össze egy ízekben gazdag tojáskrémmé. A megmaradt fasírtok, rántott húsok sem kell, hogy a kukában landoljanak: készítsünk belőlük gazdagon megpakolt szendvicseket, jó sok zöldséggel és sajttal, amit gyermekeink, családtagjaink magukkal vihetnek az iskolába, vagy a munkába reggelire, ebédre.

Nézzük a mi maradékmentő ötleteinket: eláruljuk, hogyan változtassuk át a szimpla maradékot egy gazdag ragulevessé, hogyan készítsünk ínyenc tésztát húsvéti sonkából, illetve mit tegyünk, ha rengeteg házi sütemény maradt a nyakunkon! Ígérjük, senki sem mondja meg, hogy mindez maradékból készült!

Recept: Sonkamentő raguleves

Az egyik legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás a húsvéti sonkamaradék újrafeldolgozására az, ha egy zöldségekben és ízekben gazdag levest készítünk belőle, tetszőleges hozzávalókból, végül egy kis tejfölös habarással tesszük igazán selymessé. A leveshez használjunk tipikus leveszöldségeket, de adhatunk hozzá nyugodtan gombát, borsót, krumplit, karalábét is – csak a képzeletünk szab határt! Amennyiben a hagyományos húsvéti sertéscombsonka helyett más hús került az asztalra, például csülök, vagy lapocka, nyugodtan készítsük azzal az ételünket. Nézzük, hogyan készül a mi verziónk a sonkamentő ragulevesre, 4 főre!

Hozzávalók

• 250 g füstölt-főtt sonka (vagy csülök/lapocka)
• 1 l a sonka főzőlevéből (amennyiben eltettük)
• 3 db sárgarépa
• 1 db citromsárga répa (opcionális)
• 1 db karalábé
• 1 kis db póréhagyma
• 1 csokor petrezselyemzöld
• 100 g zöldborsó
• 2 db leveskocka
• 1 db csípős paprika ízlés szerint (száraz)
• bors ízlés szerint
• 2 ek tejföl
• 1 ek liszt
• kb. 1 l víz

A leves elkészítése

Készítsük elő a hozzávalókat a levesünkhöz: tisztítsuk meg a zöldségeket, majd szeleteljünk fel mindent (a répákat karikázzuk, a póréhagymát aprítsuk finomra, ha más zöldségeket is használunk, azokat kockázzuk egyforma méretűre); a húsvéti sonkamaradékot szintén kockázzuk fel, kb. 1x1 centiméteres darabokra. A felaprított zöldségeket helyezzük egy fazékba, fűszerezzük be, majd minimális zsiradék hozzáadásával pirítsuk le.

Amikor a zöldségek már kaptak egy kis színt, öntsük fel őket a sonka főzőlevével és adjunk hozzá annyi vizet, amennyi a zöldségeket bőségesen ellepi (kóstoljuk meg a sonkalevet, hogy mennyire sós – ha túlzottan magas a sótartalma, használjunk kevesebbet, egyébként, ha nincs sonkalé, helyettesítsük sima vízzel, vagy alaplével). Fűszerezzük a levest borssal, csípős paprikával és 2 db leveskockával – de külön sót ne adjunk hozzá, ugyanis a sonka főzőleve és maga a hús is sós!

Főzzük a zöldségeket kis lángon addig, míg a répák félig roppanós állagúvá nem válnak (forrástól kb. 10-15 perc), ezután adjuk a leveshez a felkockázott sonkát és a zöldborsót. Főzzük őket további 15-20 percen keresztül, míg minden zöldség meg nem puhul, majd ha úgy ítéljük meg, hogy minden puha, készítsük el a habarást. A habaráshoz keverjük simára a tejfölt a liszttel, majd húzzuk fel a leves levével (a hőkiegyenlítődésnek köszönhetően így nem lesz csomós), végül öntsük a fazékba és forraljuk össze.

Utolsó mozzanatként aprítsuk egészen finomra a petrezselymet, majd adjuk azt is a leveshez. Tálalhatjuk melegen, azonnal, vagy eltehetjük másnapra, ami nem árt a levesnek, ugyanis az ilyen gazdag ragulevesek íze csak még jobban összeérik, ha várunk az elfogyasztásukkal.

Recept: Füstöltsonkás-gombás metélt

A húsvéti sonkamaradék kreatív feldolgozásának egy másik útja az, ha egy izgalmas tésztafeltétet készítünk belőle (ha az ünnepek után féltjük a szervezetünket a kalóriáktól, nyugodtan elfogyaszthatjuk tészta helyett rizzsel is). A sonka füstös ízéhez – habár szinte bármilyen alapanyaggal nagyon finom – leginkább a tejszínes szósz illik. Ez egy remek lehetőség a hidegtálról hátra maradt hagyma felhasználásához is, hiszen a receptbe tehetünk bátran akár vöröshagymát, lilahagymát, újhagymát. Remekül illik mindemellett a sonkához a gomba, amitől igazán laktatóvá válik a fogásunk. Nézzük, hogyan készül a tésztaételünk, 2 főre!

Hozzávalók

A sonkás feltét hozzávalói:

• 250 g füstölt-főtt sonka
• 1 db vöröshagyma
• 1 db lilahagyma
• 2 gerezd fokhagyma
• 1 mk majoránna
• 250 g csiperkegomba
• só, bors ízlés szerint
• 200 g füstölt sajt
• 1 ek szárított morzsolt petrezselyemzöld
• 4 dl tejszín

A házi metélt hozzávalói:

• 200 g búza finomliszt
• 2 db tojás
• 1 ek vaj
• 1 csipet só
• egy kevés víz szükség szerint

A tésztafeltét elkészítése

Aprítsuk finomra a vöröshagymát és a lilahagymát, a fokhagymát törjük át; a gombafejeket tisztítsuk meg és szeleteljük vékonyra, a sonkamaradékot pedig kockázzuk kicsire. Olvasszuk fel a vajat egy serpenyőben, majd dinszteljük meg rajta a vöröshagymát egy kevés sóval ízesítve. Adjuk hozzá a fokhagymát, a gombát és a sonkát egyszerre, majd ízesítsük majoránnával, sóval, borssal ízlés szerint.

Pároljuk lefedve addig, míg a gomba össze nem esik, majd adjuk hozzá a lilahagymát is és süssük tovább addig, míg el nem tűnik alóla a lé. Pirítsuk le a sonkát és a gombát, végül öntsük rá a tejszínt és keverjük el benne az előzőleg lereszelt, vagy kicsire kockázott füstölt sajtot. Ha a tésztafeltétünk nagyon sűrű, hígítsuk egy kevés vízzel, alaplével, a húsvétról eltett sonka főzőlevével, vagy akár a tészta keményítőben gazdag főzőlevével.

A tészta készítése

A tapasztalt háziasszonyok magabiztosan kijelenthetik: nincs is finomabb, mint a friss, házi gyúrt tészta, amit egyszerűbb elkészíteni, mint azt valaha gondolnánk - mindössze egy tésztanyújtó-vágó gépre van szükségünk hozzá. Tegyük a lisztet egy kupacban vágódeszkára, a közepében alakítsunk ki mélyedést, a tojásokat abba üssük bele. Keverjük össze a tésztát belülről kifelé haladva, egy csipet sóval ízesítve, majd kezdjük el kézzel összegyúrni addig, míg egy homogén labdácskát kapunk (ha úgy érezzük, a tésztánk felveszi, nyugodtan adjunk hozzá egy kevés vizet is).

A begyúrt tésztát csomagoljuk frissen tartó fóliába, majd tegyük be a hűtőbe 30 percre pihenni. Miután pihent a tésztánk, nyújtsuk ki tésztanyújtó géppel vékonyra (egy 9-es skálán 6-os fokozat), majd vágjuk a tésztát tetszőleges formára (a képen cakkos szélű metélt látható, azonban más formában is pontosan ugyanolyan finom lesz a végeredmény). A frissen nyújtott, vágott tésztát főzzük ki sós vízben, majd tálaljuk a meleg, sonkás-gombás tésztafeltéttel.

Aggodalomra semmi ok: ha nincs otthon tésztagépünk, vagy egyszerűen csak nem szeretünk a szükségesnél több időt eltölteni a konyhában, egyszerűen főzzünk a friss helyett bolti száraztésztát.

Recept: Gombóc Artúr kedvence

A húsvét tényleg az az ünnep, amikor annyi süteményt sütünk, vagy kapunk ajándékba vendégeinktől, hogy ember legyen a talpán, aki képes mind megenni. Egyrészt nem csak a mennyiség okozhat problémát, hanem a változatlanság is, hiszen nagymamáink köztudottan szeretnek minket igazán nagy tepsi finomságokkal meglepni. Hogy a sütimaradékot megmentsük, hoztunk egy kiváló receptet, aminek a segítségével teljesen új desszertté alakíthatjuk át a megunt maradékokat.

Ezzel a maradékmentő recepttel könnyedén feldolgozhatjuk bármilyen sütemény utolsó darabjait, a tepsi-széli leeső részeket, „morzsákat”. Ha a húsvéti hétvége alatt megcsömörlöttünk, akkor sem kell aggódnunk: tegyük a maradék sütiket egy ételhordóba, fagyasszuk le, majd készítsük el belőlük Gombóc Artúr kedvencét egy későbbi alkalomra. Újjáélesztett desszertünkhöz szinte bármilyen süteményt használhatunk, azonban kifejezetten jók hozzá a piskótás finomságok (sőt, az elrontott piskóta is jó bele), vagy a tipikus diós aprósütemények.

Hozzávalók

A sütemény tésztájához:

• 500 g süteménymorzsa (bármilyen maradék süti apróra vágva, vagy ledarálva)
• 100 g darált dióbél
• 2,5 dl víz
• 4 ek rum, vagy rumaroma
• 50 g cukrozatlan kakaópor
• 50 g étcsokoládé
• 50 g kristálycukor
• 100 g olvasztott vaj
• mazsola ízlés szerint

A csokoládés bevonathoz:

• 200 g tortabevonó csokoládé

A sütemény elkészítése

Öntsük a vizet egy kis lábasba, adjuk hozzá a cukrot és a rumaromát, majd főzzünk belőle ízletes szirupot. Tegyük a süteménymorzsákat és a darált diót egy tálba, keverjük össze a sziruppal alaposan, majd hagyjuk állni, hogy jól felszívhassa a folyadékot. Olvasszuk fel a vajat, keverjük el benne a kakaót, majd ezt a keveréket is adjuk a rumos sziruppal lelocsolt sütimorzsához. Adjuk hozzá továbbá az étcsokoládét lereszelve, illetve a mazsolát is (vagy más aszalt gyümölcsöt), majd gyúrjunk kisebb gombócokat a masszánkból (mintha csak kókuszgolyót készítenénk) és helyezzük őket egy tálcára úgy, hogy ne érjenek egymáshoz. Ha az összes masszát elhasználtuk, tegyük be a golyókat a hűtőbe pihenni, körülbelül 30 percre.

Utolsó mozzanatként következik a golyócskák bevonása: olvasszuk meg a tortabevonó csokoládét egy mélyebb tálban, vízgőz fölött, majd mártogassuk bele a morzsából gyúrt golyókat (akár villára szúrva, akár hurkapálcika segítségével). Gombóc Artúr csokis-rumos kedvencei ez után mehetnek is vissza a hűtőbe további 30 percre, hogy megszilárduljon rajtuk a csokoládés bevonat, majd fogyaszthatjuk is őket – rá sem fogunk ismerni a húsvétról megmaradt süteményekre!

Borajánló: Sauvignon Blanc, Csillagvölgy Pincészet

Tejszínes tésztaételünkhöz és kellemes, laktató ragulevesünkhöz remekül illik egy Sauvignon Blanc, amit fogyaszthatunk önmagában, vagy szénsavas vízzel, egy jó hosszú fröccs formájában is. A villányi Csillagvölgy Pincészet könnyed, ám savakban gazdag, szalmasárga fehérbora olajos textúrájú leköszönéssel hozza az egres, a citrusok és a vágott fű egyedi aromakombinációját – kiváló választás a húsvéti dőzsölés utánra, kellemes levezetésként.