Budapest 2℃ (eső)
Ettől minden kertész hátast fog dobni: így lehetne valóban megvédeni a terményt a kártevőktől?
Új módszerrel vennék fel a harcot a rovarkártevőkkel a holland tudósok.
Új módszerrel vennék fel a harcot a rovarkártevőkkel a holland tudósok.
Bár a kukorica és a búza nagyon sokáig közel azonos méretű vetésterülettel rendelkezett Magyarországon, a tavalyi nagy aszály hatására idén mintegy 12 százalékkal kisebb területen vetettek kukoricát a magyar gazdák.
Özönlik az országba az import zöldség és gyümölcs, a magyar földeken pedig roskadoznak a termények, de vagy nincs aki betakarítsa őket, vagy nem éri meg rászánni az időt, energiát és pénzt, mert a felvásárlói ár be sem hozza a költségeket.
A pozitív eredmény alapján a hatóság eljárást kezdeményezett a vetőmag előállítójával szemben, valamint kötelezte a vetőmagot felhasználó termelőket az abból sarjadó növényi kultúra megsemmisítésére.
Mitől lesz valami bio, és honnan tudhatjuk, hogy tényleg természetes-e, amit vásárolunk? Az is sokakban felmerülhet, hogy miben különbözik és miért drágábbak a hagyományos termékektől
A kevés csapadék miatt a termőföldeket támadják a kártevők, emiatt többet kell költeni a növényvédelemre.
Akinek a kertje vált már valaha a fagy áldozatává, valószínűleg emlékszik a fonnyadt, megvizesedett, megbarnult levelek szomorú látványára. Mutatjuk, mivel lehet felvenni ellene a harcot!
A káposztafélék azon kevés, fontos zöldségfélék közé tartoznak, amelyekből szinte egész évben hazai termesztésből lehetne a fogyasztási igényeket kielégíteni.
A görögdinnye árának alakulásáról, a magyar termények különlegességéről, az új termesztési technológiák előretöréséről, illetve az exportdinnyék hazai mennyiségéről kérdezték a szakembereket.
Fagykárt 1112 hektárról jelentettek a termelők: kajszibarack 497, alma 62, dió 37 hektáron károsodott. A gabonát is érintette a hideg, 190 hektárnyi őszi búza, 125 hektárnyi őszi káposztarepce szenvedett fagykárt.
Bár az utóbbi hetek során az időjárás a gazdák keze alá dolgozott, azért voltak olyan térségek, ahol a korábbi aszály miatt csúsztak meg a munkálatok, több helyütt pedig az esőzések okoztak leállásokat.
A klímakutató szerint a mostani pusztító aszály és a 20 tartósan meleg nap csak a kezdet, elképzelni is nehéz, mi vár majd ránk, amikor a következő években tovább emelkedik a hőmérséklet, márpedig minden előrejelzés szerint emelkedni fog.
A szélsőségesen tavaszi időjárás miatt később ültették el a dinnyepalántákat, így egy héttel később kezdődött a szezon. Viszont jó hír, hogy, amint júliustól bekerült az üzletekbe a magyar dinnye, egyre inkább kiszorította az importot a magyar áru.
Végeztek a spárga betakarításával. Az eddigi adatok szerint a tavalyi hozamtól 18 százalékkal több termést gyűjtöttek be idén Hajdú-Bihar megyében.
A hazai gyümölcstermés több mint fele károkat szenvedett 2020-ban, ami meglátszott a fogyasztói árakon is. Most annak jártunk utána, az idei évben mire számíthatunk: milyen termést remélhetünk, mennyibe kerülnek a legkedveltebb magyar gyümölcsök?
Tovább romolhat a belvízhelyzet a szántóföldeken a következő napokban érkező nagy mennyiségű csapadék miatt, a várható erős lehűlés azonban növényvédelmi szempontból akár előnyös is lehet.
Milyen terményeket vásárolhatunk az őszi szezonban? Melyek az elfeledett vagy kevésbé népszerű zöldségek? Ennek jártunk most utána.
Dr. Borovics Attilát, az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) igazgatóját kérdeztük az egyre nagyobb teret hódító fenntartható gazdálkodási formáról, az agrárerdészetről. Miért hasznos és kik vághatnak bele? Ennek jártunk utána.
A csapadék mennyisége megfelelő volt, de a hirtelen lezúduló eső jelentős része elfolyt, így a növények számára nem volt hasznosítható.
A sok eső miatt minőségromlással is számolnak a gazdák.