Így lett a szegények étele 2022-ben igazi luxus: ennyibe kerül 2022-ben egy fej káposzta + recept

Mennyit emelkedett a fejes káposzta ára a rekordinfláció eddigi szakaszában, mennyibe kerül a vörös és a fehér fejeskáposzta, illetve a savanyú káposzta? Milyen olcsó, ám ínycsiklandó káposztás klasszikusokat készíthetünk belőlük, ami még nem terheli meg a pénztárcánkat? Hogyan érdemes bespájzolni a káposztából télire, hogy mindig rendelkezésünkre álljon a zamatos, vitamindús, ropogós káposzta? Próbáltad már a szabolcsi káposztás paszulylevest? Ez a pénztárcabarát, laktató finomság lehet az idei káposztaszezon slágere!

Brutális drágulást mutat a káposzta

A példátlan élelmiszeráremelkedés nem kíméli azokat az egyszerű konyhai alapanyagokat sem, amelyeket korábban senkinek nem jelentett terhet megvenni. A megszokott rend 2022-ben felborulni látszik: az élelmiszerinfláció jelenleg 30% környékén mozog, meredeken emelkedik a lisztfélék és a pékáruk, illetve a tejtermékek ára is, de a szezonális zöldségek kínálatában is 15% körüli általános áremelkedés figyelhető meg. A szezonális zöldségek és gyümölcsök kategóriáján belül kiemelkedő értékeket mutat a fejeskáposzta, melynek kilójáért 80%-kal többet kérnek a piacon, mint tavaly.

A káposztafélék árváltozása

Az árváltozás már a nagybani piacok kínálatánál is számottevő (ezeken a piacokon viszonteladók vásárolnak, nagytételben, jellemzően jelentősen alacsonyabb áron, mint a fogyasztók): míg Budapesten a 2021-es év azonos időszakában a fehér káposzta kilója 150 Ft-ba került, addig idén a káposzta ára már 270 Ft/kg-ra kúszott fel (kiugróan magas, 80%-os áremelkedés). A vörös káposzta szintén jelentős emelkedést produkált, 205-ről 255 Ft-ra nőtt (kb. 25%-os áremelkedés).

Vásárlóként leginkább a fogyasztói árak változását érzékeljük: a budapesti fogyasztói piacokon a fehér káposzta ára 398-599 Ft/ kg, a vidéki fogyasztói piacokon várostól függően 350-400 Ft/kg között mozog, a vörös káposzta ára pedig 500-580 Ft-ba kerül. A drágulás a fogyasztói piacokon az elmúlt év azonos időszakához képest 40-60% közötti tartományba esik (a káposzta fajtájától és az adott piactól függően), a boltokban az előző évi áraknak közel a dupláját is elkérhetik.

Na de mi a helyzet a savanyú káposztával, a téli félév legnépszerűbb vitaminbombájával? A budapesti nagybani piacon az utolsó felmérések szerint az árak 450 Ft/kg-nál tartottak (2022.augusztus). A szupermarketek polcain a savanyúkáposzta kilója átlagosan 600 Ft-tól indul, de nem ritka a 800-1.000 Ft-os káposzta sem (márkától, kiszereléstől, forgalmazótól függően változó árak).

Továbbra is megéri?

A jelentős áremelkedéseket figyelemmel kísérve a vásárlók joggal gondolkodnak el azon, hogy melyik zöldséget éri meg továbbra is venni, illetve, hogy melyeket soroljuk át lassan a „luxuskategóriába”. Összességében elmondhatjuk, habár már nem filléres zöldség a káposzta, még mindig érdemes belőle bespájzolni, hiszen arányaiban jóval olcsóbb a zöldségek túlnyomó részénél és segít az egészségmegőrzésben is.

A káposztát tipikusan mennyiségi étkezésre használjuk, leginkább tömény, sokszor igen zsíros, magyaros egytálételeket készítünk belőle, többnyire disznóhússal kombinálva, de köretnek, főzeléknek is remek alapanyag. Egy fej káposzta felhasználásával akár az egész családnak biztosíthatjuk az élelmezését egy főétkezés erejéig, akár nyersen, akár savanyított, vagy dinsztelt formában használjuk fel. Mindenképpen érdemes a káposztával filléres leveseket, egytálakat gazdagítani, illetve minél több húsétel mellé fogyasztani savanyúság, csalamádé formájában, hiszen remekül illik a magyaros ízekhez.

Ezért fogyassz minél több káposztát

A káposztát már nagyszüleink, sőt az ő nagyszüleik idejében is igazi orvosságként tartották számon: a nyers káposzta (és nem mellesleg rokonai, a kelkáposzta, a kelbimbó, a brokkoli és a karfiol) gazdag C-, B-, D-, E- és K-vitaminokban, daganatmegelőző antioxidánsokban, béta-karotinban és élelmi rostokban is. Az ásványi anyagok közül a káposztában sok a kalcium és a vas, a benne található kén pedig segíti a szervezetet a baktériumokkal szembeni harcban (természetes antibakteriális hatás). A kálium a szívnek, a kalcium a csontoknak és a fogaknak jó, a rost az emésztőrendszer átmozgatásában jeleskedik, a vas és a zöld színanyag a vérképzést segíti.

A friss mellett a savanyú káposzta is remek vitamin- és rostforrás (gondolunk ezalatt az igazi „hordós káposztára”, nem pedig az ecet hozzáadásával készült, gyorssavanyított élelmiszerekre), még a savanyú leve is természetes probiotikumként szolgál, mert a fogyasztásával bevitt tejsavbaktériumok helyreállítják a vastagbél felborult egyensúlyát (tipikusan fertőzések, antibiotikumkúrák után javallott).

Mind a friss, mind a savanyú káposzta fogyasztásával kiválóan lehet fogyókúrázni (a nyers káposzta kalória tartalma 25 kcal/100 g, a savanyú káposzta kalóriatartalma pedig csak 19 kcal/100 g), gyakorlatilag korlátlan mennyiségben fogyaszthatjuk őket, bármilyen szigorú diétáról is legyen szó. Epebetegeknek érdemes vigyázni vele, a káposztában található rengeteg rost és illóanyag nehezen emészthető!

Nem csak a magyarok eszik a savanyú káposztát

A fejes káposzta a legrégebb óta tudatosan termesztett európai zöldségfélék közé tartozik: a Földközi-tenger partvidékén már az időszámításunk előtti 2. évezredben is ültették. Nem csak Európában, hanem Kis-Ázsiában és a Távol-Keleten is rendszeresen fogyasztották: történelmi emlékeink szerint a kínai Nagy Fal építése során ezzel az élelmiszerre igyekeztek megőrizni a munkások egészségét. A görögök misztikus tulajdonságokkal is felruházták a káposztát: úgy gondolták, megvédi a gyermekágyban fekvő anyákat a gonosz szellemek ártó szándékától.

Felmérések szerint egy átlagos, felnőttkorú magyar ember évente körülbelül 20 kiló káposztát fogyaszt, ami, ha belegondolunk, nem kevés. A magyar népszokások is kötődnek a káposztafogyasztáshoz: egyszerre hétköznapi és egyben ünnepi élelmiszerről van szó, amiből szegényes és gazdag fogások is készíthetők. Az ünnepi káposztának szerencsehozó, pénzhozó vonatkozása is van, gyakran fogyasztják karácsonykor, újévkor.

Hogyan készítsünk savanyú káposztát?

A káposzta kiválóan tartósítható savanyítás útján: az eredeti „hordós” káposzta egy egyszerű erjedési folyamat eredményeképp jön létre (egyébként nem szükséges hordóban erjeszteni, megteszi egy műanyag vödör, egy cserépedény vagy egy szimpla befőttesüveg is). A káposztához adjunk sót (1 kg gyalult káposztára 20 g sót érdemes számolni, de van, aki ennél is több sóval készíti), illetve ízesítsük a választott fűszernövényekkel (tipikusan szemesbors, chilipaprika, mustármag, babérlevél).

A nyers káposztát ízlés szerint kombinálhatjuk más zöldségekkel, sőt, gyümölcsökkel is – van, aki eleve csalamádét készít uborkával, paprikával, de illik a káposztához a hagyma, október/november táján a birsalma, a torma, illetve az olyan télies fűszerek, mint a gyömbér, a fahéj vagy az ánizs. Ahogy a káposzta és a „répalazac” fermentálása esetén is leírtuk, ha a helyes arányokat eltaláltuk, nincs más dolgunk, csak egy jól záródó edénybe (befőttesüveg, vödör, hordó stb.) helyeznünk az alapanyagokat és tömörítenünk, míg az összes zöldség a sótól kieresztett lé alá nem kerül (hogy biztosan alatta maradjon és ne oxidálódjon, használjunk valamilyen súlyt).

A savanyú káposzta erjedési ideje a hőmérséklettől függ: legalább 15-18°-ra van szükségünk a folyamat beindulásához, az alatt túl hideg van neki. Az erjedés először heves, intenzíven termelődik az edényben a szén-dioxid, a káposzta szinte habzik, pezseg, majd az erjedés folyamatosan lelassul. A káposzta 5-7 nap múlva savanykássá válik (lila káposzta esetében a színe élénkebb lesz, mint eredetileg), de a fogyasztáshoz az ideális erjesztési idő 15-20 napig tart. A megerjedt savanyúságot hűtőben kell tárolni, ahol hónapokig problémamentesen eltartható.

Spórolós fogások káposztával

Annak ellenére, hogy a káposzta őrülten drágul, még mindig egy aránylag olcsó zöldségről van szó, amiből egyszerre nagymennyiségű ételt állíthatunk elő, akár az egész család számára. A káposztát a közétkeztetésben mind a mai napig sűrűn használják: nemhiába volt olyan gyakori a klasszikus menzafogások között például a káposztás tészta vagy a paradicsomos káposztafőzelék. A hagyományos magyaros kedvenceink, a töltött káposzta, a székely káposzta, a toros káposzta vagy a kolozsvári káposzta is mind-mind ezen az egyszerű zöldségen alapszanak.

Kiváló rost- és vitaminbomba a káposztasaláta (ecetes káposztasaláta, Coleslaw-saláta, csalamádé), rendkívül laktató a káposztás sztrapacska, de készíthetünk káposztából dinsztelt káposztás köreteket is (pl. kacsa, csülök mellé), akár más zöldségekkel, sőt, gyümölcsökkel vegyítve. A sütemények között is bőséggel találhatunk sós és édes káposztás recepteket is: közkedvelt finomság a káposztás pogácsa vagy a káposztás rétes.

A káposztából kiváló leveseket is készíthetünk, legyen szó akár a friss káposzta, akár a savanyított káposzta felhasználásáról. Korábbi levesreceptjeink közé tartozik a szintén filléres aratóleves, illetve a savanykás, beregszászi céklagulyás, amiben keverednek a klasszikus magyar gulyásleves és az ukrán-orosz eredetű borscs tulajdonságai. A káposztás levesekből azonban a sok soha nem elég, bőven vannak még a tarsolyunkban hasonló finomságok!

Recept: szabolcsi káposztás paszulyleves

Aki még nem kóstolta, annak mindenképpen ajánljuk a szabolcsi káposztás paszulyleves elkészítését, hiszen egy szuperegyszerű, szuperolcsó és gyorsan összedobható egytálételről van szó – a befektetett munka minimális, a magyaros ízélmény garantált. Mint más ragulevesek esetében is, gyakorlatilag bármilyen leveszöldséget és füstölt húst használhatunk a recepthez, a kötelező elemek mindössze a bab és a káposzta – a mi verziónk füstölt kolbásszal készült, de ajánljuk a füstölt csülköt is.

Hozzávalók

• 300 g füstölt szárazkolbász
• 1 db vöröshagyma
• 2 gerezd fokhagyma
• 1 db sárgarépa
• 1 db fehérrépa
• 1 db karalábé
• 2-3 ek étolaj
• 1 db babkonzerv
• 200 g savanyú káposzta
• 1 csokor friss petrezselyemzöld
• 1 kis pohár tejföl
• 2 ek liszt
• 2 ek fűszerpaprika
• 1 db csípős paprika ízlés szerint
• só, bors ízlés szerint
• kb. 2 liter víz

A leves elkészítése

Előkészületek gyanánt tisztítsuk és pucoljuk meg a zöldségeket, a kolbászt karikázzuk föl, a káposztát öblítsük le. Ha száraz babot használunk, azt előző éjszaka be kell áztatni (ennek a főzési ideje is jóval hosszabb, legalább 1 óra a bab korától függően), ám a konzerv bab esetében semmit sem kell csinálnunk. Öntsük az olajat egy nagy fazékba, majd dinszteljük meg rajta a finomra aprított vöröshagymát és fokhagymát, ezután adjuk hozzá a felkarikázott kolbászt.

A kolbászt süssük addig, míg ki nem ereszti fűszeres zsírját, majd adjuk hozzá a felkockázott répát, fehérrépát és karalábét. Fűszerezzük sóval, borssal és őrölt pirospaprikával, majd húzzuk fel annyi vízzel, amennyi bőségesen ellepi. Főzzük a levest kb. 15 percen keresztül, majd a folyóvízben átmosott káposztát is tegyük bele. További 30 perc főzés után öntsük a leveshez a babkonzervet, majd készítsünk habarást a lisztből és a tejfölből.

A habarást apránként húzzuk fel a káposztás paszulyleves füstös, fűszeres levével, hogy a hőkiegyenlítődésnek köszönhetően ne csapódjon ki a tejföl, majd öntsük vissza a fazékba és forraljuk föl még egyszer. Egy utolsó kóstolást követően állíthatunk még a fűszerességén – ha valaki kifejezetten savanyún szereti, öntsön hozzá a savanyú káposzta levéből. Tálaljuk levesünket forrón, ízlés szerint egy kis extra csípős paprikával, petrezselyemzöldjével, kínáljunk hozzá kenyeret.

Borajánló: Müller Villányi Portugieser, 2020

A gazdag, fűszeres kolbásszal, savanyú káposztával és babbal készített levesünk mellé célszerű kínálnunk egy pohár száraz vörösbort is, ami nem csak remek levezetése a lakomának, de még az emésztésünket is segít mihamarabb beindítani. Müller János csillagvölgyi Kékoportója egy könnyed, színanyagokban gazdag, telt vörös színű bor, kellőképpen tartalmas, ennek ellenére nem dominál túlzottan az étel ízei fölött. A gazdag egytálak mellett ajánljuk sertés- és marhahús mellé, pörköltekhez, ragukhoz, egyéb káposztás ételekhez.