600 forintos gombócárral robbant be a fagyiszezon: mutatjuk, hogyan készítsd el fillérekből házilag!

Cikkünkben utánajárunk, mennyibe kerül a fagyi Magyarországon, milyen irányvonalat képviselnek a cukrászok 2023-ban és mivel járunk jobban: a fagyival vagy a jégkrémmel? Milyen izgalmas, vagy egyenesen bizarr fagyikat fogyasztanak más országokban? Tekintsük át a fagyizás és a fagylaltkészítés rövid történetét és nézzük meg, mégis mennyiből tudunk kihozni egy-egy adagot, sőt egy egész családi pakkot magunknak. Kipróbált receptjeinkkel bemutatjuk, hogyan készül a házi csokoládéfagylalt (fagyi recept tejszínnel), az erdei gyümölcsös sörbet és a karamellás-mogyorós banánfagylalt (tejmentes, vegán fagyireceptek). Azt is összeszámoltuk, pontosan mennyit költöttünk rá, mennyivel jött ki olcsóbbra, mint amit a fagyizóban kapunk!

Őrült áron megy a fagylalt, jégkrém 2023-ban

Ahogy a Pénzcentrum is megírta, idén további 10-15%-os áremelkedésre számíthatunk fagyi-téren: országos szinten átlagosan 450-500 Ft-ba fog kerülni a szezonban egy gombóc fagyi, azonban vidéken ennél alacsonyabb áron, 400 Ft/gombócért is megvehetjük, viszont Budapesten, a Balaton környékén vagy a nagyobb vidéki városok legfelkapottabb cukrászdáiban, fagylaltozóiban ne lepődjünk meg, ha 600 Ft-ot is elkérnek egyetlen gömbért cserébe – erre jönnek rá az olyan extrák, mint az édes tölcsér, a roletti, a csokoládéöntet vagy a cukordrazsé, amelyek észrevétlenül, de jelentős mértékben feltornázhatják a blokkon szereplő végösszeget.

Amikor egy átlagosnak mondható, négytagú család elmegy fagyizni, már nem filléres időtöltésről, hanem a pénztárcánkat keményen megterhelő programról van szó. 500 forintos fagylaltárral számolva (ha feltételezzük, hogy a család nem egy szuperolcsó, mégis jóminőségű fagyiárust fogott ki), ha anya és apa fejenként 3 gombócot fogyaszt el, a gyerekek pedig beérik 2-2 gombóccal, egy család alsóhangon 5.000 Ft-ot hagy ott az általuk elfogyasztott 10 gombóc fagyiért, egyetlen alkalommal.

Mi a helyzet a dobozos jégkrémekkel?

Az átlagos dobozos jégkrémek ára 2023-ban – márkától, forgalmazótól, akciótól függően – 1.200 Ft/l és 2.800 Ft/l között ingadozik: a márkásabbnak mondható, közkedvelt dobozos jégkrémtípusok literenkénti ára nagyjából 2.000-2.200 Ft-tól indul (egy doboz 850-1000 ml jégkrémet tartalmaz), a kisebb kiszerelésű, különleges jégkrémek esetében azonban a 7.000-10.000 Ft-os literenkénti árat is elérhetjük (pl. márkás vegán jégkrémek). Amennyiben beérjük egy egyszerűbb márkájú, ízvilágú jégkrémmel, jelentős összeget takaríthatunk meg (egy egyliteres dobozos jégkrém elméletileg 10 adag, azaz kb. 20 gombóc kiadagolására elég – 2.000 Ft/l-es jégkrém esetén 100 Ft/gombócra jövünk ki), azonban, ha mindezt házilag készítjük, kihozhatjuk akár ennél is olcsóbbra.

Még mindig nehéz helyzetben vannak a cukrászdák

Az elmúlt télen rengeteg hír érkezett az éttermek, cukrászdák bezárásáról, azonban, habár néhány nehéz helyzetbe került vállalkozás rákényszerült, hogy átmenetileg, vagy akár örökre lehúzza a rolót, a többségnek sikerült a tartalékaival átvészelnie a kritikus időszakot. Az idei áremelés ellenére a cukrászok, fagyiárusok bíznak abban, hogy a fagyizás, sütizés még nem számít luxusnak, viszont tény, hogy a folyamatos emelésekkel hamarosan utolérhetjük az európai átlagárak alsó határát (sütemények esetében kb. 4-5 euró/szelet, fagyinál pedig kb. 2 euró, de ennél jelentősen magasabb árakkal is találkozhatunk, országtól, várostól függően).

Arra a kérdésre, hogy mitől drágult meg ennyire a fagyi, valószínűleg mi magunk is tudjuk a választ: a fagylaltozók, cukrászdák életében is hatalmas terhet jelentenek a megemelkedett energiaárak (70% fölötti drágulás), alapanyagköltségek és alkalmazotti munkabérek is, melyek végső soron mind az előállított termékek árát fogják megemelni, máskülönben a cukrászok sem tudnának megélni a vállalkozásukból. A vállalkozók azonban mégsem drágíthatják a végtelenségig termékeiket: hiába küzdenek munkaerőhiánnyal, brutális rezsiköltségekkel vagy megemelkedett alapanyagköltségekkel, ha túlárazzák a fagyit, süteményt, visszaeshet a keresletük, mert a fogyasztók egyszerűen úgy döntenek, nem éri meg náluk vásárolni.

Egyformán megvan az igény a letisztult és az extrém ízekre

Magyarországon immár 25 éve rendezik meg az Év Fagylaltja versenyt, ahol évről évre egyre különlegesebb ízek viszik el a fődíjat (pl. 2022-ben a „Szőke zserbó”, 2021-ben a „Bíborka”, 2020-ban a „Passió” fantázianévre hallgató fagyik nyertek). A lakosság mindig érdeklődéssel fogadja a legújabb, legkülönlegesebb ízeket, azonban fontos, hogy a fagylaltkészítők mindig naprakészek legyenek a legújabb trendekkel kapcsolatban. Jelenleg egy vállalkozó többféle irányvonalat is képviselhet: készülhetnek letisztultabb, egyszerűbb fagylaltok, ahol a hozzávalók magas minősége, egészséges és természetes, színezék- és adalékanyagmentes összetevői állnak a fókuszban, de nagy a kereslet az izgalmas, már-már extrém fagylaltkreációk iránt is.

A Magyar Cukrászegyesület álláspontja szerint, ha fagylaltról van szó, hosszú távon csak a magas minőség képes biztosítani az üzletág jövőjét, éppen ezért arra biztatják a fagylaltkészítőket, hogy törekedjenek minőségi alapízekre, de emellett nyugodtan vágjanak bele új kreálmányokba, izgalmas ízkombinációkba is. További szempont lehet, hogy mióta jelentősen megnövekedett a különleges diétákat tartó lakosság aránya, érdemes lehet a pultban feltüntetni, hogy melyek a tej- és/vagy tojásmentes, paleo vagy vegán termékek (megéri ezekből legalább egy-egy típust betárazni, nehogy emiatt álljanak tovább a vendégek).

A fagyizás rövid története

Érdekesség, hogy habár itthon nagy népszerűségnek örvend a fagyizás, Magyarország messze nem számít fagyi-nagyhatalomnak: az Európai Unió tagállamai közt Németország, Franciaország és természetesen Olaszország járnak az élen. Mielőtt belemennénk, hogy hogyan készül a házi fagyi fagyigéppel vagy anélkül, tekintsünk vissza a régmúltba, hiszen a fagyi nem számít modernkori találmánynak. A fagylaltkészítés mestersége valószínűsíthetően az ókori Kínából terjed át a kereskedőkön keresztül először Egyiptomba, majd később a Római Birodalomba, ahol igazi luxusédességgé vált, amit csak a gazdagok engedhettek meg maguknak.

Az ókorban nem voltak hűtőszekrények, fagyasztóládák, a jég mesterséges előállítására szolgáló eszközök, ezért eleinte annak szezonjában fogyasztották, hóból, tejből és különféle gyümölcsökből elkészítve. Voltak azonban tehetős emberek, akik igen is azt gondolták, hogy márpedig nekik nem csak télen van szükségük a hűsítő édességre: a római Nero császár (Kr.u. 37-68) például több száz kilométeres távolságból képes volt jeget hozatni a különleges édességhez. Az ókori görög orvos, Hippokratész (Kr.e.460-377) is ajánlotta a fagyizást betegeinek, sőt, még Nagy Sándor (Kr.e. 356-323) is felszolgált fagyit a katonáinak, hogy ezzel élénkítse őket.

A fagylaltozás történetében fontos szerepet játszott Marco Polo velencei kereskedő, utazó, író (1254-1324), aki Kínai utazásai során többféle fagylaltreceptet is összegyűjtött. A fagyizás szokása Magyarországon a török hódítások idején terjedt el, a török mozgóárusok kínáltak mézízű sörbetet hűsítő édesség gyanánt. Európában a fagyit a köznépnek először a párizsi Cafe Procope szolgálta fel (1686-ban nyitott, ma is létezik), a világ első hivatásos fagylaltkészítője pedig Procopio del Coltelli volt (1651-1727), aki felfedezte, hogy hűtött edényben forgatva lehet kiválóan elkészíteni az alapanyagot.

A fagylaltozás és a fagylaltkészítés csak az ipari forradalom (1769-1850) során terjedt el és vált valóban elérhetővé az átlagember számára is (komoly feladatnak bizonyult a fagylaltok készítésének és állandó hűtésének megoldása), Magyarországon az első, fagylaltot is kínáló cukrászdák az Osztrák-Magyar Monarchia idején jelentek meg, a fővárosban a Szervita téren nyitott meg legelőször Peter Fischer. A fagyi receptek ezzel egy időben megjelentek a korabeli szakácskönyvekben is, és habár az elsődleges célközönség a gyerekes családok voltak, borral, pezsgővel készített fagylaltok is léteztek, amivel a férfiközönséget próbálták megfogni.

A század végére szinte már alapelvárás volt, hogy egy igényes kávéházban kapni lehessen fagylaltot is. A fagyit kezdetben a helyszínen lehetett elfogyasztani, magát a tölcsért 1904-ben találta fel Charles E. Miches (a legendák szerint az 1904-es St. Louisban megrendezett világkiállításon a fagyiárus kifogyott a poharakból, ezért egy gofrikészítő kisegítette rögtönzött, vékonyra sütött és gyorsan összekert tésztájával; egy másik történet szerint Miches egyszerűen megunta a mosogatást). A fagyi „továbbfejlesztett változata”, a pálcikás jégkrém feltalálása Harry Burt szabadalmához kötődik (1923) – így került a fagyi csomagolásba.

Azóta a fagylaltnak számos fajtája létezik: kaphatunk ma már sörbetet, krémfagylaltot, jégkását, jeges joghurtot, jégkrémet és parfét is, de még a sült fagylalt is egy olyan különlegesség, ami bárki számára elérhető. A fagylaltok kategóriáján belül megkülönböztetjük a főzött és a főzés nélküli fagylaltokat is: habár számos cukrász úgy gondolja, hogy egyedül a főzött fagyi számít igazi fagylaltnak, nagyon sokan a főzés nélküli verzióra esküsznek.

Milyen alapanyagokból készül a fagyi?

A fagylalt egy olyan édesség, amit alapvetően tejből (és különféle tejtermékekből, pl. sűrített tejből, tejszínből, joghurtból, mascarponéból stb.), tejporból, tojásból, cukorból (vagy alternatív édesítőszerekből), különféle ízesítőkből (például csokoládé, gyümölcsök, vanília) és egyéb adalékanyagokból készítenek. A fagyi és a jégkrém közötti különbség abban áll, hogy a fagyit jellemzően gombócokban kapjuk meg a fagyipultból (kb. 40-50 g felel meg egy gombócnak), ellenben a jégkrémet csomagolt formájában vásároljuk meg. A lényegi különbség, habár ez a téma is képes lehet konfliktust kirobbantani, igazából ennyiben ki is merül.

A fagylaltkészítők jelentős része készen vásárolja a fagylaltport, amiből a fagylaltozó/cukrászat a megadott receptúra alapján fagylaltgéppel elkészítheti a desszertet (kiváló minőségű főzött fagyit lehet így készíteni), rengeteg tejszínes, krémes, csokis fagyi készül így, különféle, direkt a fagylaltkészítéshez előállított krémekkel rétegezve kerülnek a tálcába, de ugyanígy a vállalkozók megvásárolhatják a gyümölcsfagylaltok alapját is, amivel a választott friss gyümölcsöket vagy kész gyümölcspasztát összedolgozzák. A fagylaltok állagának javításához a cukrászok különféle kivonatokat és koncentrált aromákat tartalmazó pasztákat, ízesítőszereket, adalékanyagokat is használnak (stabilizátor-emulgálószer, rostkészítmény).

Aggodalomra semmi ok: ha házi fagyit szeretnénk készíteni, egyáltalán nem szükséges fagyigépre beruháznunk és különleges fagylaltporokat, pasztákat vásárolnunk, simán elkészíthetjük kedvenceinket gyümölcsökből, tejtermékekből, csokoládéból, bármiből, amiből csak szeretnénk – ráadásul így rávehetjük a gyerekeket is, hogy minél több, kizárólag természetes összetevőkkel kombinált gyümölcsöt, magvakat fogyasszanak.

Extrém ízek és állagok a tölcsérben

Külföldi utazásaink során, minél messzebbre jutunk, annál érdekesebb, a hazai ízlés számára idegen fagylaltokkal találkozhatunk. Aki már járt Törökországban, kóstolhatta a Maraş dondurma névre hallgató, salep és masztix hozzáadásával készített, nehezebben olvadó, nyúlósabb textúrájú fagylaltot, amit akár késsel, villával is lehet fogyasztani. Szintén idegen lehet számunkra a japán mochi fagylalt, aminek az alapja a ragacsos rizs, a koreai pingszu, ami jégpehelyből és különféle öntetekből áll, illetve a dél-amerikai helado de paila, ami egy zsírszegény, nagy méretű fémedényben készített fagylalttípus.

További furcsaság, hogy minél keletebbre haladunk, annál extrémebb ízvilágú fagylaltokkal, jégkrémekkel találkozhatunk: ez különösen igaz Kínára és Japánra, ahol teljesen normális, hogy egy fagyit tintahal tintával feketére színeznek, hogy tengeri hínárral, szójaszósszal, wasabival (japán torma) vagy édesburgonyával ízesítik őket. Ha úgy érezzük, nagyon erős a gyomrunk, megkóstolhatjuk a lóhúsos, polipos, currys, vagy fokhagymás fagylaltokat is. Az amerikaiakat sem kell féltenünk: a tengerentúli cukrászdákban néha-néha szembe jöhet velünk egy mac n’ cheese, egy jalapeño vagy más sós ízű fagyi is.

Dilemma: fagylaltgéppel vagy anélkül?

A fagylaltgéppel készített fagyi annyiban más, hogy mind a sörbet, mind a krémes fagylalt állaga kellemesebb (kevésbé hajlamos a fagyink egy nagy jégtömbbé alakulni fagyás közben), ugyanis ezek a készülékek hűtés közben forgatják az alapanyagot. Ha profi módon akarjuk csinálni, a fagyikészítésre, ahogy ez bármelyik másik hobbira is igaz, csillagászati összegeket is elkölthetünk (feltéve, ha nem az a célunk, hogy megússzuk a borsos árakat a fagyizóban). A legolcsóbb, jellemzően kisteljesítményű, kis adag fagyit előállító gépek – gyártótól, forgalmazótól, akciótól függően - nagyjából 10.000 Ft-tól indulnak, 30-40.000 Ft környékén már komolyabb automata fagylaltgépeket is kínálnak, a profi gépek esetében viszont ne csodálkozzunk, ha a gyártó 100.000 Ft feletti összeget kér el a gépezetért.

A kezdőknek, akik a fagylaltkészítés tekintetében még épp, hogy csak bontogatják a szárnyaikat, azt ajánljuk, hogy mielőtt nagyobb összeget elköltenének egy ilyen gépre, próbálják ki az egyszerű házi fagyi recepteket, amelyekhez nem kell fagyigép sem. Nézzük meg, mennyire kapós a házi fagyi a családban, mennyi időre elég egy-egy adag fagyi, milyen textúrát kapunk hosszas fagyasztás után, majd, ha úgy látjuk, hogy működőképes hobbiról van szó, nyugodtan tuningolhatjuk egy fagyigéppel is a konyhánkat.

A legegyszerűbb fagyireceptek

A legeslegegyszerűbb házi fagyireceptek alapja eleve valamilyen fagyasztott hozzávaló, amit turmixgépben krémesítünk, ehhez használhatunk bármilyen gyümölcsöt: a banán különösen jó alapanyag a házi fagyikészítéshez, de például a meggy, az erdei gyümölcsök, a barack, vagy a dinnye is szuper házi fagyit eredményeznek. A frissen, fagyasztott gyümölcs ledarálásával készített fagylaltok azonnal fogyaszthatóak, de ha gombócolni szeretnénk őket, érdemes legalább fél órára visszatenni őket a hűtőbe. Joghurtos fagyi esetén ugyanígy járjunk el, nyugodtan használhatunk alternatív növényi „tejtermékeket” is.

Sörbetet (amit a gyerekek gyakran csak úgy emlegetnek, hogy „vizes fagyi”, egyébként nem ugyanaz a kettő) bármilyen gyümölccsel és cukorral készíthetünk (alapvetően a 4:1 arányt tartsuk), azonban nem célszerű tisztán gyümölcsből elkészítenünk, ugyanis, ha a cukrot kihagyjuk, biztosan egy nagy, jeges tömböt kapunk. A sörbet fagyigépben egyszerűbben elkészül, de a fagyasztóban is összeáll 6-8 óra alatt, azonban a kívánt állag eléréséhez célszerű óránként legalább egyszer jól átkeverni.

Más fagylalt receptek alapja a jó alaposan felvert habtejszín és a cukrozott sűrített tej, amelyekkel szintén elérhetünk egy könnyedebb állagot. Az alaprecept szerint eleve hideg hozzávalókkal kell dolgozni, felverni a habtejszínt (kb. 4,5 dl), majd hozzákeverni a szintén hideg sűrített tejet (kb. 4 dl). A végén óvatosan forgassuk a krémbe a választott ízesítőket (pl. pisztácia, csokidarabkák, gyümölcsszirup, rumos mazsola, friss gyümölcs stb.), majd tegyük 6-8 órára a fagyasztóba – célszerű a fogyasztás előtti este elkészíteni.

Recept: Házi erdeigyümölcsös sörbet (vegán)

Hozzávalók

• 750 g erdei gyümölcs (vagy bármilyen más gyümölcs)
• 200 g kristálycukor

A sörbet elkészítése

Tegyük a gyümölcsöt egy turmixgépbe és dolgozzuk simára a cukorral; ha magvas fajtával dolgozunk, akit a magok zavarnak, az passzírozza át a kapott pürét egy szitán (mi nem tettük). Öntsük a sörbet alapját egy dobozba, majd tegyük a fagyasztóba, ahol kb. 6-8 óra alatt elkészül. Fontos, hogy óránként legalább egyszer keverjük át a sörbet alapját, hogy fagyás közben ne váljon nagyon kemény tömbbé.

Mennyibe került?

Általánosságban elmondhatjuk a fagyikészítésről, hogy a vizes fagyik, sörbetek a legolcsóbban kihozható fagyasztott desszertek közé tartoznak, a kristálycukor szintén filléres tétel. Jókora adag sörbetünkre 1.550 Ft-ot költöttünk (fagyasztott erdei gyümölcsök: kb. 1500 Ft, kristálycukor: kb. 50 Ft), azaz kb. 77,5 Ft-ba jön ki egy gombóc.

Recept: Házi csokoládéfagylalt (tejes)

Hozzávalók

• 500 ml habtejszín
• 400 ml cukrozott sűrített tej
• 50 g cukrozatlan kakaópor
• 1 mk vaníliaaroma
• ízlés szerint durván felaprított ét- vagy tejcsokoládé
• ízlés szerint durván felaprított magvak

A csokifagyi elkészítése

A kakaóport alaposan keverjük ki a hideg sűrített tejjel és a vaníliával, majd tegyük félre. A szintén hideg habtejszínt öntsük egy nagyobb edénybe és robotgéppel verjük kemény habbá, ezután egy spatula segítségével forgassuk össze a kakaós sűrített tejjel és ízlés szerint reszelt vagy finomra aprított csokoládéval, illetve durvára tört vagy darabolt magvakkal (illik hozzá a mogyoró, a dió, a mandula, a pekándió is). Óvatosan kanalazzuk egy nagyobb tálba, vigyázva, nehogy összetörjük a habot, szórjuk meg a tetejét egy kis csokival, magvakkal, majd mehet 6-8 órára a fagyasztóba.

Mennyibe került?

A csokifagyink alapára (habtejszín: kb. 1.500 Ft, sűrített tej: kb. 1.500 Ft, kakaópor: kb. 200 Ft, vaníliaaroma: kb. 50 Ft + ízlés szerint drágább feltétek) becsléseink szerint 3.250 Ft-ból jött ki. Mivel nagyjából egyliternyi anyagot állítottunk elő vele (ha feltételezzük, hogy ebből kijön 20 gombóc), akkor magvak és extra csokoládé nélkül 162,5 Ft-ot költöttünk egy gombócra.

Recept: Házi karamellás-mogyorós banánfagylalt (vegán)

Hozzávalók

• 4 db banán (kb. 500 g)
• 200 g sótlan földimogyoró
• 3 ek mogyoróvaj (kb. 150 g)
• 1 mk vaníliaaroma
• 6-8 ek karamellszósz (bolti vagy házi)

A fagyi elkészítése

Hámozzuk meg és karikázzuk fel a banánt, majd tegyük a fagyasztóba, hogy néhány óra alatt teljesen megfagyjon. A fagyasztott banánkarikákat tegyük egy nagyteljesítményű turmixgépbe a mogyoró felével és dolgozzuk össze egészen simára (ha a gép nem viszi a fagyasztott banánt, egy kicsit segítsünk neki kanállal), ízesítsük egy pár csepp vaníliaaromával és krémesítsük egy kis mogyoróvajjal. Amikor készen vagyunk, szórjuk meg a tetejét forró serpenyőben átpirított földimogyoróval és karamellszósszal. Tálaljuk frissen elkészítve, vagy tegyük egy ételhordóban a fagyasztóba, ebben az esetben is pirított mogyoróval és karamellel ízesítve.

Mennyibe került?

A banános alap miatt ez sem volt egy drága fagyi, becsléseink szerint 1.900 Ft-ot költöttünk (banán: kb. 400 Ft, földimogyoró: kb. 800 Ft, mogyoróvaj: kb. 600 Ft, vaníliaaroma: kb. 50 Ft, karamell: kb. 50 Ft, ha 200 g kristálycukorból készítjük) rá, ami valóban nem sok, ha azt nézzük, hogy egy szűk kiló banános fagylaltot sikerült elkészítenünk – átszámolva 20 gombóc esetén 95 Ft/gombóc.

A házi fagyi tárolása, eltarthatósága

A házi fagylaltok eltarthatósága 6 héttől 12 hétig terjed, azonban érdemes tudni róluk, hogy idővel változhat az állaguk. Bizonyos típusok hajlamosabbak jégtömbbé fagyni, ezért célszerű akkora adagot készíteni belőlük, amit a család egy-két alkalommal elfogyaszt. Az eleve fagyasztott alapanyagokból készített fagyikat nyugodtan fogyasszuk frissen vagy aznap, a későbbiekben viszont várhatóan keményre fagynak (fogyasztás előtt egy negyedórával, húsz perccel már kivehetjük őket, hogy könnyebb legyen kanalazni).

A felvert tejszínnel készített fagylaltok egy kicsit jobban tartják az állagukat (érdemes kísérletezni a receptekkel, hogy kinek milyen arány válik be a leginkább), ellenben, ha elkezdenek kiolvadni és túl későn kerülnek vissza a fagyasztóba, az állaguk már sosem lesz olyan könnyed, mint korábban. Tároljuk fagylaltjainkat tetővel lezárható ételesdobozban, a kanalazáshoz használjunk fagyiadagoló/gombócoló kanalat, ha a desszert esztétikai megjelenése is számít.