Durván elszállt a magyar eper ára 2022-ben: elmarad idén a befőzés? + receptek

A Hello Vidék most egyedülálló szamócalekvár-variációval érkezik: fogadjunk, nem kóstoltad még a csokoládés szamócalekvárt, a mézes-bazsalikomos verziót, illetve az egyedülálló Bourbon vaníliás eperlekvárt. Mindegyik íz egy kissé máshogy bolondítja meg az ízlelőbimbóinkat, éppen ezért érdemes követnünk az alapreceptet – ami önmagában is tökéletes – és kipróbálnunk az extrém variációkat. Az eperlekvár készítés során egy-két üveg szörpöt is kinyerhetünk a gyümölcsből, nem érdemes az értékes eperlevet elforralni. Jövőre sem lesz kérdés, hogy a kamrába kerülnek!

Az eper rövid története

A földieper Európa őshonos bogyós erdeigyümölcsei közé tartozik, azonban szinte mindig a gazdagok luxusélelmiszereként tartották számon, hiszen a legromlandóbb gyümölcsök egyike, amit leszedése után azonnal el kell fogyasztani (nem lehetett messzire szállítani sem). Természetesen a közemberek is fogyasztották, hiszen, ha nem óvakodtak bemenni az erdőbe, bőséggel lehetett belőle szemezgetni az eper természetes élőhelyén is.

Számos izgalmas legenda is kapcsolódik az eper történetéhez: régen, mivel intenzív illatát már messziről lehetett érezni, úgy gondolták, hogy a szamóca a tündérek gyümölcse, a keresztényég térhódítása után pedig az epret, mint nemes gyümölcsöt, Szűz Mária oltalmába ajánlották. A múltszázadi magyar falvakban már egyetlen udvarról sem maradhatott le, hiszen a házi lekvárok rengeteg ünnepi sütemény alapjául szolgáltak, emellett előszeretettel készítettek belőle eperbort is.

Az eper nagyobb volumenű termesztésével a 18. században kezdtek el foglalkozni, mikor egy francia mérnök Chile és Peru vidékein felfedezte, hogy az eper dél-amerikai verziója jóval nagyobb szemű gyümölcsöket produkál – ezután kezdték ezt a típust Európában is termeszteni, keresztezni az itteni fajokkal, míg létre nem jött a mai értelemben vett, nagy szemű és édes eper. Az epret ma már a világ szinte minden országában termesztik (a legtöbbet Mexikóban, az európai országok esetében Spanyolországban, Görögországban), Magyarország leghíresebb epertermő vidéke Csököly környéke, Somogy megyében.

Egyre megosztóbb gyümölcs az eper: mégis miért drágul ennyire?

Gyermekkorunkból jól emlékezhetünk rá, mennyire vártuk a júniust, hiszen ekkor jött el az ideje az igazi magyar epernek, és ha szerencsénk volt, a saját kertünkben is bőséggel megtermett. Ahogy teltek, múltak az évek, arra lehettünk figyelmesek, hogy hétről hétre korábban jelentek meg a boltokban az egyre nagyobb, egyre ízetlenebb és fakóbb import eprek, akár már a februári Valentin-nap alkalmára, az árak pedig robbanásszerű emelkedésnek indultak.

A Pénzcentrum utánajárt, mégis miért ilyen drága az eper, minek köszönhetjük azt, hogy egyre hosszabb ideig gondolkodunk a boltokban, ér-e annyit, hogy megvegyük. A gyümölcstermesztést minden évben befolyásolja a tavaszi időjárás, ami idén extrém száraz volt, az árakra pedig az is hatással van, hogy mikor vesszük az epret: a magyar gyümölcsök a 12. hét környékén még többszörösébe kerülnek (több mint 6.000 Ft/kg), mint a 20. hét után (tavaly már 2.000 Ft/kg alatt volt).

Általánosságban elmondhatjuk azt is, hogy az eper – mint minden magyar gyümölcs – évről évre drágul. Az árakat befolyásolja a főként görög és spanyol import eper ára és mennyisége, az eperföldeken fellépő munkaerőhiány, a minimálbér és garantált bérminimum emelése és a termesztési költségek emelkedése a 2022-es extrém infláció tekintetében, ráadásul mindemellett itt van még az orosz-ukrán háborús helyzet is. Egy szó, mint száz: az eper idén is drága lesz, de aggodalomra semmi ok, ettől még eltehetünk belőle néhány üveg lekvárt a szekrénybe.

Eper VS szamóca: mi a különbség?

Mind a kertészek, botanikusok és a laikusok egyaránt vitába szállnak, ha fölmerül a kérdés, hogy mégis epret eszünk ilyenkor, vagy szamócát. Az igazság az, hogy nincs kiforrott különbség a gyümölcsök között: a kertészeti, botanikai szaknyelvben a magyar földieper és az erdei eper hivatalosan „szamóca”, azonban a köznyelvben a legtöbben simán csak „eperként” emlegetjük – mindkét megnevezés elfogadott.

A rózsafélék családjába tartozó (Fragaria nemzetség) szamóca édesebb, kisebb termetű földieper, egyébként őshonos növénye a magyar erdőknek. Különbségként megfogalmazhatjuk még azt is, hogy az import gyümölcsöket mindig epernek nevezzük, a szamóca leginkább a magyar termesztésű, nyáreleji finomságokra vonatkozik. A szamóca egyetlen „rossz” tulajdonsága az, hogy a szüret után szinte azonnal fel kell dolgozni, mert a gyümölcsök sérülékenyek, könnyen romlásnak indulhatnak.

A háztáji epernevelés alapjai

A kiskerti epertermesztés esetében érdemes utánanéznünk annak, hogy milyen eperfajt sikerült beszereznünk, ugyanis vannak „egyszertermő”, „folytontermő” fajták és aprószemű erdei szamócák is. Ezeknek a gyümölcshozama eltérő – az egyszertermő jellemzően rövidebb idő alatt hoz sok termést, míg a többi fajtán mindig lesz néhány szem, akár a nyár végéig -, olyat válasszunk, ami közelebb áll a fogyasztási szokásainkhoz.

Az eperről annyit érdemes általánosságban tudnunk, hogy évelő növények, a gyümölcsök a fajtától függően érnek, ám a legtöbb esetben május végén, június elején indul be az eperdömping. Az eper jellegzetes virágai fehérek, levelei fűrészes szélűek; a növények talajigénye átlagos, ám szárazság esetén célszerű gyakran öntözni a töveket; átlagban jól bírják az erős napfényt, ám az erdei szamóca félárnyékban is eléldegél.

A szamóca ültethető magról (január végén, február elején – célszerű ültetőtálcában kezdeni) és palántáról is – utóbbi esetben trágyázzuk meg a földet alaposan és lehetőleg tartsuk a 40 centiméteres távolságot a tövek között. Egy-egy epertő csak néhány évig hoz termést, ezért érdemes házilag szaporítani a növényeket, mindig frissíteni a kertünket – ez nem nehéz, hiszen az eper szinte megától terjed. Ne felejtsük el kigyomlálni a gyomnövényeket, illetve odafigyelni a kártevő állatokra, hiszen nem csak nekünk ízlik a szamóca!

Az eperfogyasztás jótékony hatásai

Nem árulunk el újdonságot azzal, hogy az eper (ugyanígy minden „piros” gyümölcs, bogyós erdeigyümölcs) nem csak finom, hanem egészséges is: a gyümölcsökben számos más vitamin mellett tetemes mennyiségű C-vitamin és különféle ásványi anyagok, antioxidánsok találhatók. Nem csak a gyümölcs, hanem a levele is ehető, szárítva gyakran keverik gyógyteákba, főként aromatizáló céllal.

Az eperfogyasztás jótékony hatással van különféle szájproblémákra (pl. a fogínysorvadás, a szájnyálkahártya gyulladása) és mind az eper teája, mind a friss gyümölcsök segítenek az emésztőrendszeri panaszok (gyomor- és bélbántalmak, puffadás, hasmenés, aranyér, epe- és májműködési zavarok, lépproblémák) csillapításában is, régen fagyási sérüléseket is kezeltek vele. Fogyókúrázni is lehet eperrel, hiszen amellett, hogy egészséges és édes, kalóriatartalma rendkívül alacsony.

Az eper vásárlása, tárolása, előkészítése

Ha az epret direkt valamilyen étel, desszert készítéséhez vásároljuk, ne vegyük meg túl korán, mert a gyümölcs eltarthatósága csak 1-3 nap, kivétel nélkül hűtőszekrényben! A vásárlás során megéri a helyi termesztőket előnyben részesítenünk, különösen, ha az eper felelősségteljes, bio gazdálkodásból származik (mert hiába egészséges gyümölcs az eper, ha tele van vegyi anyagokkal).

Ha magunknak szedjük, tegyük azt délelőtt, mikor a harmat már felszáradt, de az eper még nem melegedett át – mindkét tényező hozzájárul a termés gyors romlásához. Szedjük hozzá az eper kocsányát is, illetve már a szedéskor osztályozzuk külön őket, hogy melyik megy a lekvárba, melyik a tortára (hiszen a további pakolgatás is csak tönkre teheti az epret), végül lehetőleg kisebb tálcákra és azonnal kerüljenek a hűtőbe. A rothadt, beteg darabokat távolítsuk el a többi közül!

Az epret romlandósága miatt NE mossuk meg a vásárlás/szedés után, csak akkor, ha már éppen enni szeretnénk, vagy feldolgozni azt. Az eper leveleit ne távolítsuk el a mosás előtt, csak utána, különben a gyümölcs felveszi a mosóvíz egy részét! Hideg folyóvíz alatt öblítsük le, ne dörzsölgessük, ne nyomkodjuk, mert összetörjük vele a húsát!

Mi mindent készíthetünk eperből?

Gyakorlatilag bármit, hiszen mind a klasszikus, mind a modern gasztronómia egyik legnépszerűbb gyümölcséről van szó. Habár az eper önmegában is nagyon finom, a legtöbb esetben süteményekbe kerül frissen, vagy lekvár formájában. Népszerű receptek az epres gombóc, a bögrés kevert sütemény eperrel, az epres gyümölcstorta, joghurttorta, sajttorta és túrótorta, de készülhet belőle epres rétes, epermousse és más krémes finomságok, vagy akár epres tiramisu is – csak a képzeletünk szab határt. Az eperlekvár kifejezetten gyakran kerül lekváros piskótatekercsbe, piskótatortára, vagy bármilyen más desszert vagy édes főétel, például túrógombóc mellé.

Az eperből kiváló édes előételek készülhetnek: ilyen a hideg eperkrémleves tejszínnel, vagy a vegyes erdeigyümölcs leves (vagy akár főzelék), de édes-sós salátákhoz is hozzáadható: remekül illik mellé például a rukkola, a kecskesajt, a mandula és a dió. Hozzáadhatjuk a gyümölcsöt a reggeli smoothie-nkhoz, turmixokhoz, készíthető belőle epres shake, sőt, nagyon finom házi eperfagylalt is.

Alternatívák az eper tartósítására

Tudjuk, hogy semmi sem olyan finom, mint a házi eperlekvár, ám rengeteg más útja is van az eper feldolgozásának és adalékanyagmentes tartósításának. A friss eper felhasználása mellett a másik legnépszerűbb feldolgozási út a befőzés, amihez a lekvárkészítés mellett az eperszörp, a befőtt és a csatni készítése is hozzátartozik. Sokan használnak ezekhez egy kis szalicilt vagy nátrium-benzoátot, azonban ezek az adalékanyagok elhagyhatók, amennyiben nagyon tiszta üvegekben tesszük el az alapanyagokat, amelyek hőkezelésen estek át és megfelelő mennyiségű cukrot tartalmaznak.

Az epret a megvásárláskor, szedéskor érdemes mihamarabb osztályozni: a legszebb, keményebb húsú darabokat érdemes frissen felhasználni vagy a fagyasztóban elrakni (azonban ebben az esetben meg kell mosni a gyümölcsöt), emellett, ha például mandolinnal vékonyra szeleteljük, nagyon finom, ropogós csipszet, vagy vastagabb, puha aszalványokat is készíthetünk belőle.

Az utóbbi verziók elkészítéséhez két járható út létezik: aszalhatjuk a gyümölcsöt a napon (szellős helyen, rovarhálóval védve), vagy ami a legtöbb ember számára egyszerűbb, aszalógépben is. Egy dologra kell mindenképpen odafigyelnünk: akkor áll el az aszalvány (a boltihoz hasonlóan hónapokig), ha szétszedve semmilyen folyadék nem szivárog belőle. Ezek a csipszek, aszalványok önmagukban is finom, egészséges nassolnivalók, de megéri őket hozzáadni a reggeli zabkásához, joghurthoz, müzlihez is.

Jelenleg a házi lekvár- és szörpfőzés a reneszánszát éli – nem is csoda, hiszen a modern étkezési tendenciák mellett mindannyian arra törekszünk, hogy minél kevesebb mesterséges eredetű anyagot (vegyszereket, tartósítószereket) vigyünk be a szervezetünkbe, helyettük szívesebben választjuk az „igazi”, házias ízeket. A lekvár és a szörp készítése között nincs nagy szakadék: míg a lekvár inkább az eper húsából készül, addig a szörp az összetört eper cukros leve, amit felfőzve, egy kis citrommal remek szörpként rakhatunk el.

A következő receptek során eláruljuk, hogyan készül az eperlekvár, avagy a szamócalekvár – kinek melyik megnevezés a szimpatikusabb – három különleges variációban: csokoládéval, mézzel és bazsalikommal, illetve Bourbon vaníliával. A lekvár készítése során keletkezett lé is aranyat ér: most azt is megmutatjuk, hogyan főzzünk belőle tartósítószermentes szörpöt, amit sokáig fogyaszthatunk a későbbiekben is.

Az eperlekvár alapreceptje

„Ahány ház, annyi szokás” – a régi mondás az eperlekvár receptjére is érvényes, amit többféle módon is elkészíthetünk. Már az előkészületekkor el kell döntenünk azonban, hogy melyik úton szeretnénk elindulni: a felesleges eperlevet el lehet forralni, dzsemfix-szel sűríteni, vagy félretenni szörpnek – mi az utóbbi alternatívát választottuk, hiszen vétek lenne kihagyni a nagy lehetőséget. Nézzük, hogyan készül!

Hozzávalók

• 4 kg friss magyar eper
• 600 g kristálycukor (minden kiló gyümölcsre 150 g)
• 3-4 citrom leve
• 1 tábla étcsokoládé (opcionális)
• 1 csokor bazsalikom + 2 kanál akácméz (opcionális)
• 1 db Bourbon vaníliarúd / vaníliapaszta (opcionális)

Az eperlekvár készítése lépésről lépésre

Mossuk meg az epret úgy, hogy a levelét nem távolítottuk el – a tisztítás után viszont vágjuk le a gyümölcsről a hibás, romlottnak tűnő részekkel egyetemben. Tegyük az epret egy tálba (a magyar szabadföldi epret nem kell összevágni, de ha nagyobb, keményebb gyümölcsünk van, érdemes elfelezni, negyedelni a szemeket), szórjuk meg kb. 100 g kristálycukorral, végül törjük össze kézzel (ne pépesítsük, csak roncsoljuk össze kissé) és hagyjuk állni 10-15 percet. Ez a mozzanat azért szükséges, mert a cukor hatására a rostok puhulnak, az eper jó sok levet ereszt.

Miután az eper kieresztette a levét, szűrőn csepegtessük le a felesleget egy külön edénybe, a maradék gyümölcshúst pedig tegyük lábasba. A levet tegyük hűtőbe, először foglalkozzunk a lekvárunkkal: ízesítsük be a cukorral (ízlés szerint nyugodtan adhatunk többet is hozzá) és facsarjuk bele a 3-4 citrom levét. Kis lángon főzzük addig, míg sűrű lekvárállaga nem lesz, folyamatosan kevergetve. Amikor úgy ítéljük meg, hogy készen vagyunk, tegyünk egy kiskanállal hideg tányérra: ha nem folyik szét, elzárhatjuk a lángot.

Hogy milyen állagú eperlekvárt készítünk, ránk van bízva: hagyhatjuk így, darabosan is, illetve botmixerrel simára is dolgozhatjuk (mi a félutas megoldást választottuk, többnyire homogén a lekvárunk, néhány húsos „meglepetéssel”. Az eperlekvár már így is készen van, ha nem szeretnénk tovább ízesíteni, akkor adagoljuk üvegekbe, azonban mi azt javasoljuk, ne álljunk meg ennyinél, tegyük hozzá a „titkos hozzávalókat”.

A csokis eperlekvár készítése

Szedjük a lekvárunkat három egyforma részre (bő egyliteres adagok). Az első adaghoz adjuk hozzá a lereszelt étcsokoládét (rengeteg recept fehér csokoládéval ajánlja, nyugodtan készíthetjük azzal is, nagyon finom lesz), majd főzzük kis lángon addig, míg a csoki teljesen el nem olvad a lekvárban. Ezután adagoljuk csírátlanított üvegekbe, állítsuk fejtetőre és hűtsük ki száraz dunsztban.

A mézes-bazsalikomos eperlekvár készítése

Ennél a receptnél szükségünk van egy kis csokor friss bazsalikomra. Szedjük le a fűszernövény elveleit, tegyük a lekvárba és botmixerrel dolgozzuk benne simára. Főzzük fel röviden, zárjuk el a lángot, végül így, a legvégén adjunk hozzá egy kevés akácmézet – ezzel aromatizáljuk az eperlekvárt, még édesebb lesz, azonban az állagán nem rontunk semmit. A végén a csokis eperlekvárhoz hasonlóan adagoljuk és hűtsük ki.

A Bourbon vaníliás eperlekvár készítése

Az előző két lekvárhoz hasonlóan a harmadik, külön szedett részhez adjuk hozzá egy vaníliarúd kikapart magjait, vagy vele azonos mennyiségű vaníliapasztát, főzzük fel rövid ideig, végül adagoljuk ki befőttesüvegekbe. Célszerű több, kisebb üveget használni, hiszen igazi különlegességeket hoztunk létre, amelyek nem csak saját fogyasztásra, hanem ajándéknak is kiválók.

Recept: Eperszörp tartósítószer nélkül

Mikor a lekvárjaink már a dunsztban hűlnek, vegyük elő a félretett édes eperlevet. Ezt a finomságot azonnal meg is ihatjuk, ahogy van, ám célszerű az ízeket koncentrálni és palackba zárni, hogy minél tovább tartsanak.

Hozzávalók

• ~1 l eperlé
• 500 g kristálycukor
• 4 citrom leve

Az eperszörp elkészítése

Mérjük le az eperlevet, majd minden deciliterre számoljunk 50 g kristálycukrot. A lekvárhoz hasonlóan kis lángon kezdjük főzni, folyamatosan kevergetve, míg az összes cukor fel nem oldódik benne. Facsarjuk hozzá a citromlevet, kóstoljunk és pótoljuk a cukrot, vagy a savat, ha hiányérzetünk van. Ízlés szerint a szörphöz is adhatunk extra fűszereket, például mentát, citromfüvet, bazsalikomot. Amikor készen vagyunk, adagoljuk a szörpöt csírátlanított csatos üvegekbe és hűtsük ki a lekvárral együtt, száraz dunsztban. Ha nem a főzött verziót választjuk, hanem frissen akarjuk elrakni az eperszörpöt, egy csipet nátrium-benzoátra is szükségünk van. Felbontás után tartsuk hűtőben, egyébként hónapokig eláll.